A város a Barcaság délkeleti szögletében, a Cenk-hegy lábánál fekszik. Évszázadokon keresztül gazdag kereskedőváros volt, ma Bukarest után az ország második legnagyobb városa.
Brassó nevét először 1252-ben említi  IV. Béla egyik adománylevele. A latin Corona név, ahonnan a város német neve, Kronstadt ered, 1355-ben fordult elő először. Egy legenda szerint a legelső városháza építésekor a földben, fagyökerek között egy koronát találtak. Innen származik az elnevezés, és ezért van, hogy a város címerében egy korona és egy fagyökér található.

Brassó az erdélyi szászok legnagyobb és legjelentősebb városa volt. Igazi fejlődése 1385-ben kezdődött, mikor a török-tatár betörések elől a lakosságot a Köszörű-patak magas hegyekkel körülvett völgyébe költöztették. Ebben az időben kezdődött a védelmi célokat szolgáló várfal és a Fekete templom építése is.

A reformáció utáni időktől folyamatosan Brassó volt az erdélyi szellemiség egyik fontos bástyája, német, magyar, román iskolái és kulturális intézményei is voltak.
Napjainkban a városnak 323 ezer lakosa van, melyből 10% magyar anyanyelvű. A szászok száma sajnos már nem éri el az ezret sem.

Online térkép