A két Szamos egyesülésénél fekvő várost (Szolnok-Doboka, majd Szamos vármegye székhelyét) érdemes felkeresni, értékes műemlékei pusztulásának ellenére is.
Rómához hasonlóan hét dombra épült: a Rózsahegyre, a Bélahegyre, a Kakashegyre, a Szentpéterhegyre, Malatóra, Bakóra és Kádbükkre. A monda szerint a Rózsahegyen volt Rózsa vára, a Bélahegyen pedig Béláé.
Bakóra a Törvényfa utca vezet fel, ebből is következik, hogy itt voltak az ítélet-végrehajtások és a boszorkányégetések.

A malatói úgynevezett nagy temetőben nyugszik Medgyes Lajos református pap-költő, 1848-as mártír, Petőfi Sándor barátja. Petőfi meg is szállt nála, a református parókia kertjében lévő kis présházban, amit a jelenlegi piac létesítésekor (sok mindennel együtt) lebontottak.

A Kakashegyen található a Zsidó-temető. A város lakosságának egyharmada a II. világháború előtt zsidó volt. Óriási zsinagógájukat megkímélte a háború. Az előtte található kis téren állították fel a holokauszt áldozatainak emlékszobrát.

A parókia melletti román stílusú tornyocska egy Árpádok-korabeli templom köveiből épült. Ékszere volt a városnak, s mint ilyen, idegenforgalmi látványosság. 1938. november 8. éjszakáján "felrobbant".
A közelében fekvő hosszúkás kövön pihent meg a hét vezér, és kiáltotta háromszor: Deus, Deus, Deus. Innen ered a város Deés elnevezése. A város címere feletti hét csillag is a hét vezért jelképezi.

A mai mozi helyén állt a Bánffy Dezső főispán által épített szép kisszínház. A színház függönye a kunokat üldöző Szent László királyt ábrázolta. Sok műkedvelő előadás, iskolai előadás, vándorszíntársulat tevékenységének színtere lett. 1947 körül azonban az ócska színház egy éjszaka felgyulladt, így átadta a helyét egy "modern" mozi-épületnek.

A temetőkből és a tornyokból csodálatos kilátás nyílik a Szamos völgyére és a távoli havasokra.

Dés városának sok bővizű forrása volt. Eredetileg a kozárvári hét forrás látta el az 1913-ban létesített vízvezeték-rendszert. A város bővízű forrása még a Hidegkút, a Nagytemetővel szemben. A Bodonkút a Rózsahegyi tömbháznegyedet látja el friss vízzel. Az állomástól a város felé vezető út bal oldalán szintén buzog üdítő víz a hegyből (egyesek szerint a halottakból jön). Van még forrás az alsósétatérrel szemben és a Bélahegy oldalában is.

(Forrás: Erdélyi Gyopár 1998/1 - az Erdélyi Kárpát-Egyesület közlönye)