Főoldal
  Magyar Română Deutsch English   FŐOLDAL  |  INFORMÁCIÓK  |  KINCSKERESŐ   WAP  |  PDA

Régiók, települések

Visszalépés az előző oldalra Vissza

 Erdély 

>

 Történelmi Erdély 

>

 Kalotaszeg 

>

 Gyalui-havasok 

Gyalui-havasok - Masivul-Gilău - Gilău Gebirge

Gyalui-havasok - Havasnagyfalu

Az Erdélyi-Szigethegység északi részéhez tartozik, melyet nyugatról a Bihar-hegység és a Vlegyásza, délkeletről a Torockói-hegység, északról a Meszes-hegység határol, kelet felé pedig fokozatosan megy át a Mezőségbe.
A Gyalui-havasok a maga 1350 km2-ével, az Erdélyi-Szigethegység legnagyobb vonulatának számít. Legmagasabb csúcsa az 1826 méter magas Öreg-havas, amely a Szigethegységen belül az 1849 méteres Nagy-Bihar (Cucurbăta Mare) és az 1836 méteres Vigyázó (Vlegyásza, Vlădeasa) után következik.
A hegységre jellemzőek a magas, panorámákban bővelkedő hegyoldalak és hegyhátak, szépségét fokozzák mélyre bevágott völgyei, erdőrengetegei, mészkőszorosai és szirtjei.
A Gyalui-havasok útjai könnyen járhatók, bár a jelzések elkopottak és kevés menedékházat lehet találni.

A hegység a középmagas, illetve a viszonylag alacsonyabb hegyek közé tartozik, melynek magassága 500 és 1800 méter között változik. A vonulat déli oldalán találhatóak a magasabb hegycsúcsok, mint például a Balomireasa (1632 m), a Neteda (1784 m), az Apró-kövek (1735 m) és a Buszkát (1676 m). Az északi oldal alacsonyabb csúcsai közé sorolhatjuk a Piatra Fulgerata-t (1423 m), a Csiglát (1566 m), a Petreasa-t (1564 m) és a Kiskalotai-Magurát (1401 m).
A turisták által leglátogatottabb Testes csak 1240 m, a Gergely-havas (Vîrful Ghergheliu) 1362 m, míg a Bélavár (Scăriţa-Belioara) 1382 m magasak.

Folyói északon a Meleg- és a Hideg-Szamos (Someşul Cald, Someşul Rece), fontosabb mellékágai pedig a Kapus (Căpuş) és a Reketó (Răcătău).
A fent említett folyók medencéi között megemlíthetjük a kalotaszegit és a gyaluit, míg az Aranyos-völgyében a lupsait, a szolcsvait, az aklosit és a járait.

A Gyalui-havasok éghajlata általában kiegyensúlyozott, mérsékelt égövi, kontinentális, azaz szárazföldi jellegű, ahol a nyugatról jövő áramlatok uralkodnak.
A hőmérséklet kihangsúlyozottan a magasság függvénye. Az átlaghőmérséklet a kisbányahavasi 4,2 foktól a Torda környéki 8,6 fokig terjed. A téli átlagok -10 és -4 fok között, a nyári átlagok 20 és 10 fok között váltakoznak ugyanitt. A mért szélsőséges értékek Kisbányahavason -25,3 fok (1964), illetve Tordán 39 fok (1963) voltak.
A csapadékmennyiségre jellemzők a hegyvidéki magas értékek, de ezek jóval alacsonyabbak a hegységtől nyugatra elhelyezkedő Bihar-Vlegyászához képest. Az átlagos mennyiség 1000-1400 mm között ingadozik. 
A csapadékos napok száma évi 120-150 között van, ebből a havazás 30-50 nap körülire tehető.
A magasság függvényében a hegyekben késik a tavasz, míg az ősz hosszabban elhúzódik, így igen gyakoriak a területen a szép, színpomás őszi napok.

A hegységben a növényvilág minden jellegzetes zónájával találkozhatunk.
Az Erdély legmagasabb hegyeire jellemző havasalji, ún. szubalpin szint csak 1550 méter fölötti magasságokban jelenik meg, ahol apróbokros, füves havasi legelők találhatók. Ezek jellegzetes képviselői a boróka, a törpefenyő, a havasi éger; míg a fűfélék közül a csenkeszfélék, a sziklai tippan és a hegyi perje a leggyakoribbak.
A fenyvesek zónája 1250 méterig ereszkedik le a hegyoldalakon, melynek képviselői szinte kizárólagosan a lucfenyő és a jegenyefenyő.
A bükk a 700 méteren felüli szintek egyeduralkodója, amit hidegtűrő képessége és nagyobb csapadékigénye magyaráz. Ezeken a területeken előfordul még a tölgy vagy cserfa és a juhar.
Az ennél alacsonyabb, lankás és mocsaras területeken a fűzek, a nyár, az éger, a nyír és a gyertyán a leggyakoribbak.

A területre jellemző, hogy állatvilága az alacsonyabban fekvő, lombhullató erdőkben sokkal változatosabb és gazdagabb, mint a magas hegyvidékeken.
Az erdőkben élő emlős állatok közül meg kell említeni a farkast, a medvét, a rókát, a vaddisznót, az őzet, a nyulat és a mókust. A vidéken leggyakrabban előrorduló madarak a fakopáncs, a kakukk, a varjú, a szajkó, a szürkebegy és még sok más.
A magas hegyekben elsősorban hüllők élnek, mit pl. a vipera és a hegyi gyík, valamint a keselyű, a szirti sas és a havasi pinty.
A vizekben leginkább pisztráng él, ezekből nagy telepeket is kialakítottak a területen. Megtalálható még a botos kölönte, a fürge cselle, a pér, a hegyi márna, a paduc és a domolykó.
Bár a Bélavár elsősorban növényvédelmi területként ismert, néhány sajátos élőlény is található itt, amely védelmet élvez. Ezek közé tartozik egy ritka pillangó faj (Phybalapterie calligraphata), illetve a madarak közül a pillangómadár (Tichodroma muraria) és a kecskefejő (Caprimulgus europeana).

Forrás: Palczer János: Erdély hegyei 6 - Gyalui-havasok

Képek
Összes kép:
• Galéria
Öreg-havas
Testes
Testes
Testes
Testes
Testes
Testes
Testes
Buszkát
Buszkát
Összes kép:
• Galéria

Fejezetek:
  • Leírás
  • Növényvédelmi területek
  • A hegyvidék települései
  • Autós kirándulások a környéken
  • Szállások a Gyalui-havasokban

    Szomszéd régióban: Kalotaszeg
    Események · Élménybeszámolók(1)
    Bedobom a batyuba
     
    Szállások Erdélyben | Erdélyi körutazások busszal, vonattal és hajóval | Régiók, települések | Húsvét Erdélyben | Csíksomlyói búcsú | Szilveszter Erdélyben
    Szállás Székelyföld · Hargita-hegység · Sóvidék · Gyergyó · Udvarhelyszék · Csík · Marosszék · Háromszék · Gyimesek
    Szállás Kalotaszeg · Bihar-hegység · Észak-Erdély, Máramaros · Dél-Erdély · Szászok földje
    Szállás Kolozsvár · Torockó · Szováta · Kalotaszentkirály · Koltó · Csernakeresztúr · Körösfeketetó
    Magunkról | Hirdetés feladása | Kapcsolatfelvétel | Állás | Szerzői jogok | Partnereink
    © Erdélyi Turizmus Bt., 1999-2017. Minden jog fenntartva! A közölt fényképek, grafikák és szövegek felhasználása csak az Erdélyi Turizmus Bt. írásos jóváhagyásával lehetséges.