Főoldal
  Magyar Română Deutsch English   FŐOLDAL  |  INFORMÁCIÓK  |  KINCSKERESŐ   WAP  |  PDA

Régiók, települések

Visszalépés az előző oldalra Vissza

 Erdély 

>

 Történelmi Erdély 

>

 Kalotaszeg 

>

 Györgyfalva 

Györgyfalva - Gheorgheni

Györgyfalva - Kilátás a toronyból, háttérben Kolozsvár

A falu Kolozsvártól alig hat kilométerre fekszik, a belváros negyedóra autózással elérhető (új aszfaltút 2012-től!). Határában kiterjedt gyümölcsösök találhatók, amelyek a település élelmezését, ellátását biztosították és biztosítják ma is.

A helybéliek szerint a falu nem a mostani helyén terült el valaha. Kicsit lennebb feküdt, ám a tatárok-törökök betöréseikor őseiknek el kellett menekülniük. Egy György nevű "pakulár" mentette meg őket a veszélytől és talált új, alkalmas letelepedési helyet a most is látható Falukútja körül.
Ez az emlék annyira eleven, hogy a falu határában még most is úgy neveznek egy területet, hogy Várhegy, Templomdomb, melynek oldalában egy forrás található. Állítólag ebbe lökték be a régi Györgyfalva templomának harangját.

A településen a református egyház tájházat működtet, és néprajzi magángyűjtemény is látogatható.


A györgyfalvi népviselet és régi néphagyományok

Népviseletük, bár egyes vonásaiban bizonyos hasonlóságot mutat a kalotaszegi viselettel, összhatásában eltér attól. Ma már ezt a viseletet csak kivételes ünnepnapokon veszik fel.

A díszes női viselethez hozzátartozik a párta, melyet a lányok konfirmációra kapnak, s melyet fejközépre helyezve viselnek.
A női ing mejjét, kézelőjét, gallérját piros, fekete, sárga pamutfonallal varrják ki.
Az ingre öltik a fekete bársonyból készült elől-hátul hímzett mellényt, a lájbit. Nagyobb ünnepeken a lájbi helyett a díszesebb mejrevalót veszik fel, amely fehér báránybőrből készül és amelyet piros irha rátét, valamint dúsan hímzett virágmotívum díszít.
A felsinget csak ünnepnap és kizárólag napsütéses időben viselik. Borúsabb ünnepnapokon a szoknyát veszik fel.
A felsing vagy a szoknya elé kötik a sokféle változatú kötőt, amit ruhának is neveznek.
A lányok az ünnepi viselethez zöld tulipánokkal ékesített piros csizmát hordanak. Az öltözetet többsoros, színes gyöngysor egészíti ki.

A konfirmált legények ünnepi öltözete az apró ráncokba lerakott bűgatya, amely régen házivászonból, ma gyolcsból készül. Az oldalvarrás mentén fekete és sárga pamutfonallal, széles és nagyon változatos mintákból álló díszítést varrnak.
Az ünneplő ing anyaga otthon készült vászon, melynek hátát, gallérját és kézelőjét fekete-sárga fejtővel díszítik.
Az ingre a legények is felöltik a leányokéhoz hasonló mejrevalót, a bűgatya elé pedig hímzett selyemkötőt, bordó, rózsaszín, zöld surcot kötnek.
A legényviselet kiegészítő eleme a nyakravaló. Anyaga fekete klott, melyet dús hímzéssel és a két végén rojttal díszítenek.
Kalapjukba a legények a leányoktól kapott bokrétát tűzik, mely nyáron élő, télen pedig "csináltvirágból" készül. A virágokba söprűszerű díszt, "tollút" tesznek.
Györgyfalván az első világháború végén jött divatba a pasi bekecs, melyet a férfiak a hidegebb időkben öltöttek magukra. Eleinte nem nagyon tetszett a falusiaknak, az öregek meg is jegyezték, hogy ilyen öltözetet valamirevaló ember nem vesz fel, ebben csak amolyan "pasik" járnak. Ez a gúnynév rajta is maradt a ruhadarabon, és ezzel együtt terjedt el.

Régebben divatban volt a bútorok festése is Györgyfalván, de ma már alig él ez a hagyomány.
A festett bútor a menyasszony hozományához tartozott, kivéve az ágyat, amit a vőlegénynek kellett megcsináltatnia.

A györgyfalviak életében jeles napnak számított a Szent Márton nap, a Nagypéntek, valamint a Szent György napi búzaszentelés. E napon ünneplőbe öltözve, a templomi zászlókkal kivonultak a határba, s ott a pap megáldotta a zsenge búzamezőt, kérve az eget, hogy mentse meg a termést a jégtől, a csapásoktól.
"Azóta sincs olyan búzatermés, mióta elmaradt ez a hagyomány" - vallják a faluban.

A faluban egy igen sajátságos temetkezési szokás is kialakult.
Azok, akiknek nincs lehetőségük beton síremléket emeltetni az elhunytaiknak, kimennek a falu határába, ott kereszt alakban kiemelnek néhány gyeptéglát - pontosan meghatározott, hogy hányat -, s e zöld téglákkal veszik körül a sírhalmot; az egyes elemeket botokkal erősítve egymáshoz. Az ilyen sírokra nem kerül sem fakereszt, sem pedig sírkő - jelöletlen marad a sír.

(Forrás: Erdélyi Gyopár 1994/5 - az Erdélyi Kárpát-Egyesület közlönye)

Képek
Összes kép:
• Galéria
A református templom
A református templom belseje
A római katolikus templom belseje
A római katolikus templom az egyház szálláshelyével
A II. világháború áldozatainak emlékműve
Milleniumi emlékmű
Hagyományosan rástolt sír
Néprajzi magángyűjtemény
Tulipános láda
Gömbkövek a falu határában (Őzek-völgye)
A györgyfalvi portákon hasznosított gömbkövek
A Bethlen Ház mellett működő tájház szobája
A Bethlen Ház mellett működő tájház szobája
Györgyfalvi népviselet
Összes kép:
• Galéria

Hasznos honlapok:
http://www.gyorgyfalva.eu

Szállások Györgyfalván és környékén

Helyben: 2 szálláshely
5 km-en belül: 5 szálláshely
15 km-en belül: 7 szálláshely  ( + 2 szálláshely  )
30 km-en belül: 8 szálláshely  ( + 1 szálláshely  )
50 km-en belül: 29 szálláshely  ( + 21 szálláshely  )
Események · Élménybeszámolók(1)
Bedobom a batyuba
 
Szállások Erdélyben | Erdélyi körutazások busszal, vonattal és hajóval | Régiók, települések | Húsvét Erdélyben | Csíksomlyói búcsú | Szilveszter Erdélyben
Szállás Székelyföld · Hargita-hegység · Sóvidék · Gyergyó · Udvarhelyszék · Csík · Marosszék · Háromszék · Gyimesek
Szállás Kalotaszeg · Bihar-hegység · Észak-Erdély, Máramaros · Dél-Erdély · Szászok földje
Szállás Kolozsvár · Torockó · Szováta · Kalotaszentkirály · Koltó · Csernakeresztúr · Körösfeketetó
Magunkról | Hirdetés feladása | Kapcsolatfelvétel | Partnereink
Felhasználási feltételek | Adatkezelés | Szerzői jogok
© Erdélyi Turizmus Bt., 1999-2018. Minden jog fenntartva! A közölt fényképek, grafikák és szövegek felhasználása csak az Erdélyi Turizmus Bt. írásos jóváhagyásával lehetséges.