A település a Kalota-patak partján, 600 méter tengerszint feletti magasságban, Bánffyhunyadtól 5 km-re fekszik.
A környező hegyvidéket az 1836 m magas Vigyázó csúcs uralja, emiatt az éghajlat igazi havasalji jegyeket mutat.
A Kalota-patak kettéválasztja a települést, a bal parton levő részt Szentkirálynak, a jobb parton levőt pedig Zentelkének hívják. A két falurész között egy jó értelemben vett rivalizálás tapasztalható.

Kalotaszentkirály környéke már a római korban is lakott volt. Ezt bizonyítja egy, ebből a korból származó síremlék, ami a falu egyik határrészében került napvilágra.
A település neve a templom védőszentjére, Szent Istvánra utal. A Kalota előtag megkülönböztetésként szolgál, mivel István király szentté avatása után (1083) több falu is felvette a Szentkirály nevet. A Zentelke név a Szent-telekből alakult ki, mely az egykor ezen a falurészen székelő szerzetesektől származik.
A falu egykor Bánffy-birtok volt, a család  kastélya az Udvar nevű falurészen állt. Az épületet az 1930-as években a környező román falvak lakosai lerombolták, és építőanyagként széthordták. A kastélyból már semmi nem látszik, de a régi öregek még sokat tudnak mesélni az akkori időkről.

Kalotaszentkirály napjainkban községközpont, négy kisebb település tartozik hozzá: Kalotadámos, Jákótelke, Magyarókereke és Malomszeg.
A településen működő nyolc osztályos iskola Kalotaszeg jelentős iskolaközpontjává nőtte ki magát. 156 tanulója közül 117 diák a magyar tagozaton, 39 pedig a román tagozaton tanul. Az iskola 45 férőhelyes bentlakással és étkezővel rendelkezik, a 13 településről ide járó diákok szállítását saját autóbusszal végzi.
A faluban, Ady Endre hársfája alatt találjuk az 1994-ben készített Ady-emlékművet. A költő 1914 júniusában járt itt először Boncza Bertával. A fa alatt ülve versírásra ihlette a templomból hazafelé tartó, színes népviseletbe öltözött emberek látványa. Ekkor született meg A Kalota partján című verse.

A településen 1991 óta, minden év augusztusának első hetében, népzene- és néptánctábort szerveznek, ahol a kalotaszegi táncokkal és zenével ismerkedhetnek a tanulni vágyó fiatalok. A vendégek elsősorban belföldről és Magyarországról érkeznek, de jöttek már vendégek Japánból és az Egyesült Államokból is.

A faluban a 40-es ház (Póka Ilona) udvarán tájház is várja a látogatókat, ahol a sok-sok régi használati és berendezési tárgy mellett a kenderfeldolgozás teljes munkafolyamatát is bemutatják az érdeklődőknek.
Múzeumi környezetben a 291. szám alatt gazdagon díszített kalotaszegi szoba, valamint szövő- és asztalosműhely is látogatható.

Bakó László festő akvarelljei és olajfestményei megtekinthetők és megvásárolhatók a 201. szám alatt. További információk: csakifamili@yahoo.com. A munkákból ízelítő látható képgalériánkban.

A környező táj nagyon változatos: erdők, völgyszorosok, vízesések, cseppkő- és jégbarlangok váltogatják egymást. Több mint hét gyűjtőtó várja a halászokat, búvárokat és a vízi sportok kedvelőit, valamint a tiszta, hegyi levegőre vágyókat.

A falu megközelítése: autóval a Nagyvárad-Kolozsvár nemzetközi úton Bánffyhunyadig (Huedin) kell autózni. Bánffyhunyad központjában, ahol a református templom is áll, az "Albac, Belis" táblánál kell a főútról lekanyarodni és egyenesen kimenni a városból. 5 km megtétele után a Sâncraiu táblánál jobbra fordulva már szinte benn is vagyunk a faluban.

A településen vendégfogadó hálózat működik, körülbelül 200 férőhellyel.
A vendégek a következő szálláslehetőségek közül választhatnak:

• magánházak, a házigazdával egy udvarban
• vendégházak, kulcsosházak házigazda nélkül
• iskolai kollégium

Kisebb és nagyobb turistacsoportok elszállásolását Vincze Kecskés István bonyolítja, aki programszervezést és idegenvezetést is vállal.
12-14 fő elszállásolása egymáshoz közeli, hangulatos parasztházakban is lehetséges a Hármas-Kőszikla Vendéház szervezésében. (x)