Főoldal
  Magyar Română Deutsch English   FŐOLDAL  |  INFORMÁCIÓK  |  KINCSKERESŐ   WAP  |  PDA

Régiók, települések

Visszalépés az előző oldalra Vissza

 Erdély 

>

 Történelmi Erdély 

>

 Székelyföld 

>

 Gyergyó 

>

 Kelemen-havasok 

Kelemen-havasok - Munţii Căliman - Căliman-Almen

Kelemen-havasok - Borgói-hágó

A Kelemen-havasok a Keleti-Kárpátok belső, nyugati ívének mentén helyezkedik el.
A hegységet északon a Dornai-medence (Vatra Dornei) választja el a Borgói-hegyektől (Munţii Bărăgului), a Szuhárdtól (M-şii Suhardului) és a Giumalău-Rárói vonulattól.
Az "L" alakú Dornai-medence után a Bélbori- és a Borszéki-medencék következnek, szorosan a Besztercei- és a Kelemen-havasok közé ékelődve. Ez a hármas medencesor képezi a kiterjedt vulkáni hegytömb keleti határvonalát.
A hegység déli határát a Maros szorosa képezi. A folyó alighogy elhagyja a Gyergyói-medencét szűk szurdokvölgyet képez -Maroshévíz és Déda között-, ahol alig fér el egymás mellett a vasút és az országút. Ezen a részen szinte karnyújtásnyi távolságra van egymástól a két szemben álló óriás: a Görgényi- és a Kelemen-havasok.
A hegytömb nyugati határát a Sajó és a Borgói-Beszterce vizeinek találkozásáig követhetjük.

A Kelemen-havasok Erdély legfiatalabb hegységei közé tartozik, melynek hosszúsága 65 km, szélessége pedig 40-50 km. A hegység hatlamas mennyiségű vulkáni törmelékanyagból és andezitté kövült lávából áll. Felépítése réteges (sztratovulkánok), ami a többszöri kitörési ciklusok megismétlődését jelzi, hosszabb-rövidebb szünetekkel.

Legmagasabb csúcsa a piramis alakú Pietrosz (Pietros) 2100 méterrel. További csúcsai a Magyar-Negoj (Negoiul Unguresc) 2081 m, a Rekettyés (Vf. Retiţis) 2021 m, a Kelemenforrása (Vf. Izv. Călimanului) 2032 m, a Cserbükk (Vf. Călimanului Cerbului) 2013 m, a Kis-Beszterce (Bistriciorul) 1990 m, és a kénbányává alakított Román-Negoj (Negioul Romănesc) 1889 m, melyek a kráterperemek legkiemelkedőbb részei is egyben.
A hegységben összesen 12 jól kivehető kráterről beszélhetünk, melyek közül egyik legnagyobb a Kelemen-kráter, ami 10 km széles és 16 km hosszú. Ez a kráter és az északi ikerkráterek a leglátogatottabb területek a Kelemen-havasokban.

A hegyvonulat fő gerince "L" alakú, keleti irányba néző, vulkáni eredetű, csipkézett kráterfalakból áll. Felülete közel 2000 km2 területű vulkanikus, magas fennsík, melynek gerince megközelíti a 2000 métert.
A masszívum két övezetből áll: a mély völgyek között, 1300-1600 méter magasan húzódó Kelemen-fennsíkból, és a gerincből, mely 1600-2000 méter közt húzódik, és ebből emelkednek ki fűrészfog szerűen a csúcsok. A gerinc további jellegzetessége, hogy nincsenek hágók, a főgerincet magas gerincösvények szelik át.

A Kelemen-főgerinc keletről nyugat felé a következő kráterperemi csúcsokból áll: Kelemen-Cserbükk 2013 m, Kelemenforrás 2032 m, Csont-hegy 1899 m, Rekettyés 2021 m, Kisköves 1993 m, Magyar-Negoj 2081 m, Pietrosz (Nagyköves) 2100 m, Gruja 1882 m, Ruszka 1913 m, Gyöngyös 1923 m, Papláb 1837 m, Kis-Beszterce 1990 m, Hosszúláb 1550 m, Cigányka 1397 m, Moldovánka 1560 m, Kofa 1590 m, Muncsel, Nagysisak 1482 m.
Az észak felé haladó hegygerinc pedig a következő csúcsokból tevődik össze: Majoros-hegy 1885 m, Tamó-tető 1862 m, Vöröskő 1619 m, a Tizenkét Apostol sziklái 1711 m, Lukács 1770 m, Kévés-tető 1405 m, és az Ördög-hegy 1301 m.
A dél felé haladó 7-es gerinc csúcsai az Üllőkő 1934 m, a Nagy-Csika 1502 m, a Magas 1307 m, a Zenkán 1123 m, a Vágott 1128 m és a Tarnyica 1046 m.
A 13-as gerinc a Ruszka-csúccsal 1913 m kezdődik, majd a Tihai-tetővel 1799 m, a Tatár-heggyel 1532 m, a Kőris-bérccel 1249 m, a Fejessel 1210 m és a Páfrányossal 1190 m folytatódik.
A 2-es gerinc a Hosszúláb-nyeregnél kezdődik, és a Moldovánka-hegy alatt elhaladva a Sóskás-tisztás, Sóskás-csúcs 1454 m, az Istenszéke 1381 m, a Medvés-tető 1180 m előtt a Galagonyáig tart.

A hegységben, a Román Negoj alatt, 1961-ben egy egész barlangrendszert fedeztek fel, mely jelenleg le van zárva.
A Kelemen-havasok az egyetlen vulkáni hegycsoport, amely magasságánál fogva megőrizte a negyedkori eljegesedési időszakok nyomait. A főgerincből mind keleti, mind nyugati irányba mély, függőleges falú völgyek szakadnak le, aljukban a hajdani morénák kőzethalmazaival. Egy ilyen moréna gát mögött rekedt meg a Jézer-tó, amely az utolsó eljegesedés óta épen megmaradt.

A magas hegység (1800-2000 m) aránylag nagy kiterjedésű alpesi hegyhátakkal rendelkezik, amelyek az alacsony hőmérsékleti értékek hordozói.
A havasi hegyvidék éghajlata hideg és nedves. Évi átalgos hőmérséklete 0 fok alatt van. Az alacsonyabb részeken, vagyis 600-1600 méter között ez az érték 4-6 fok.
A Kelemen-havasok krátereinek mélylbe lehúzódó levegő hőmérséklete valamivel mindig melegebb, mint a gerinceken uralkodó zord időjárás.
Ősszel és tél elején a magasabb részeken hamar megindul a havazás. A hó vastagsága elérheti a 130-140 centimétert is, de még tavasszal sem ritka a 100 centiméteres hóvastagság.
A nyári hőmérsékleti csúcs 1954-ben elérte a 28 fokot, a legalacsonyabb értéket, -24,5 fokot pedig 1945-ben mértek.
A júniusi átalgos hőmérséklet 9 fok körül alakul, többször előfordulhat viszont reggeli fagy.
A havasi (magashegyi) zónában általános jelenség a ködképződés, ami a nyári hónapokban is jelentkezik. Felhőtlen, nyíltabb égbolt általában februárban van, de május végén és szeptemberben is előfordul.

A Kelemen-havasok vízrajzát általában sugárirányú és mály völgyek jellemzik.
A déli oldal patakjai -a Galonya, a Bisztra, a Toplica, a Kelemen, a Nyírmező, a Zebrák, a Nagy-Ilva, a Ratosnya stb.- a Maros folyóba ömlenek. A Dorna-patak a Nagyköves és a Kis-Beszterce csúcsok északi oldalában ered és az Aranyos-Besztercébe ömlik. A Kelemen nagy krátereinek vizeit a Fekete-patak, míg a keleti részek vízmennyiségét a Kis-Kelemen-patak vezeti le. A nyugati részek vizei, mint a Kolibica vagy a Borgói-Beszterce, a Sajó közvetítésével a Nagy-Szamosba ömlenek.

A hegység lépcsőzetes felépítése és nedves éghajlata lehetővé tette egy nagyon gazdag és változatos növénytakaró kialakulását.
Az alacsonyabb és déli oldalakon, a védetebb helyeken tölgyerdők fejlődtek ki, melyek sokszor bükkösökkel, gyertyánokkal keveredtek. A bükkfa már a magasabb helyeket kedveli, és a fenyővel vegyesen feljut egészen az alacsony havasokig, 1200 méterig.
A fenyők közül a lucfenyő a leggyakoribb, amely 600-700 métertől 1800 méteres magasságig először kevert erdőben, majd tiszta fenyőrengetegben jelenik meg.
Az alpin zóna tűlevelűje a törpe- vagy gyalogfenyő, amely égerrel keveredve sűrű, összefüggő bozótokat alkot.
A tisztások és havasi legelők növényei közül meg kell említeni a hóvirágot, az őszi kikericset, a tárnicsot, a biboros tüdőfüvet, az erdélyi májvirágot, a szagosmügét, a kutyatejet, a havasi nefelejcset, a csenkeszféléket, a rhododendront (havasszépe), a vörös- és fekete áfonyát.
A bükkerdőkben, a vegyes és fenyőerdőkben rengeteg ehető gombafélével találkozunk. Ilyenek a csiperke, a rókagomba, a galambgomba, a vargánya és a pereszkék.
A védett növények közül megtaláljuk a területen a tiszafenyőt, a sárga tárnicsot, a havasi szegfűt és a havasi gyopárt.

A Kelemen-havasok éghajlatának, felszínének és növényvilágának függvényében erdőségeiben nagyon sokféle vadállat otthonra talált.
A bükk- és tölgyerdőkben sok a vaddisznó, de találkozhatunk farkassal és rókával is. Az erdei tisztásokon honos az őz és a szarvas.
A tűlevelű erdők lakói közül legnagyobb a medve, de él itt hiúz, nyuszt, vadmacska, nyúl, sas, egerészölyv, bagoly és havasi cinege is.
A hüllők családját a vipera, a vízisikló, a gyík és a szalamandra képviseli.
A gyorsvizű patakokban sokféle halfajta él, melyek közül a havasi pisztráng a legértékesebb.

A hegység minden évszakban többé-kevésbé járható, de a látogatásra leginkább alkalmas hónapok az augusztus és a szeptember, a téli túrázóknak pedig a február ajánlható. Arra viszont számítani kell, hogy a turistajelzések igen gyenge állapotban vannak (felújításuk folyamatban van), és menedékházak sem találhatóak a hegységben.

Forrás: Torjai Rácz Zoltán: Erdély hegyei 7 - Kelemen-havasok

Képek
Összes kép:
• Galéria
Borgói-hágó
Borgói-hágó
Borgói-hágó
Borgói-hágó
Borgói-hágó
Istenszéke
Istenszéke
Istenszéke
Istenszéke
Istenszéke
Pietrosz
Pietrosz
Pietrosz
Pietrosz
Pietrosz
Pietrosz
Összes kép:
• Galéria

Fejezetek:
  • Leírás
  • Tájegységek és látnivalók
  • Szállások a Kelemen-havasokban

    Szomszéd régióban: Gyergyó
    Események · Élménybeszámolók(1)
    Bedobom a batyuba
     
    Szállások Erdélyben | Erdélyi körutazások busszal, vonattal és hajóval | Régiók, települések | Húsvét Erdélyben | Csíksomlyói búcsú | Szilveszter Erdélyben
    Szállás Székelyföld · Hargita-hegység · Sóvidék · Gyergyó · Udvarhelyszék · Csík · Marosszék · Háromszék · Gyimesek
    Szállás Kalotaszeg · Bihar-hegység · Észak-Erdély, Máramaros · Dél-Erdély · Szászok földje
    Szállás Kolozsvár · Torockó · Szováta · Kalotaszentkirály · Koltó · Csernakeresztúr · Körösfeketetó
    Magunkról | Hirdetés feladása | Kapcsolatfelvétel | Partnereink
    Felhasználási feltételek | Adatkezelés | Szerzői jogok
    © Erdélyi Turizmus Bt., 1999-2019. Minden jog fenntartva! A közölt fényképek, grafikák és szövegek felhasználása csak az Erdélyi Turizmus Bt. írásos jóváhagyásával lehetséges.