Főoldal
  Magyar Română Deutsch English   FŐOLDAL  |  INFORMÁCIÓK  |  KINCSKERESŐ   WAP  |  PDA

Régiók, települések

Visszalépés az előző oldalra Vissza

 Erdély 

>

 Történelmi Erdély 

>

 Királyföld (Szászok földje) 

>

 Kerc 

Kerc - Cârţa - Kerz

Kerc A település a Fogarasi-medence északi szélén, a Nagyszebent Fogarassal összekötő műúttól északra, mindössze 2 kilométerre, az Olt folyó bal partján terül el.
Egyike azon településeknek, melynek a német mellett külön szász elnevezése is van: Kierz.

Kerc első fennmaradt okleveles említése 1223-ból származik, és hajdani egyházi nevezetességre utal: "monasterium de Kerch" ("a kerci monostor").
Ez az egyházi építészeti műemlék-együttes még mai, romos állapotában is fenséges látványt nyújt a szemlélőnek.

A kerci cisztercita apátságot az Árpád-házi Imre király alapította 1202-ben. Eleinte francia és német, majd a következő évszázadokban magyar, osztrák és román szerzetesek is tevékenykedtek itt.
A XIII. század elején az itteni szerzetesek legfőbb hivatása a kereszténység terjesztése volt, de földművelésre és szőlőtermesztésre is megtanították a környékbeli lakosságot.
Az Árpád-házi királyok falvakat és birtokokat adományoztak az apátságnak, így egy időben a Nagyszeben melletti Felektől egészen Fogarasig terjedt a birtokuk.

A hajdani írásos emlékek arról is beszámolnak, hogy a kolostorban szigorú - mondhatni "spártai" - fegyelem uralkodott. Ez a fegyelem a XV. század második felében egyre lazább lett. Az 1470-es évek elején Rajmond (Raymund) apát kirívó kicsapongásairól számolnak be a korabeli írásos feljegyzések. A kerci szerzetesek erkölcstelen életmódjának rossz híre eljutott a budai királyi udvarba is. Mátyás király több alkalommal is figyelmeztette őket, de a jó szó nem talált meghallgatásra, ezért a király 1474-ben megszüntette az apátságot, és annak birtokait és jószágait a nagyszebeni prépostságra ruházta.
A XV. század végén a kolostor javítási költségeit már Szeben fedezte, az utolsó javításokat pedig 1506-ban végezték el rajta.
A XVI. században a templom és a kolostor jelentős része rommá változott. 1648-ban a hajó boltozata még állt, de az északi (oldal-) hajó és a kápolna boltozata már beomlott. Romhalmazzá vált a kolostorépület jelentős része is, amelynek ma már csak a keleti fala van meg, két emeletnyi magasságban.

E fenséges romok láttán, akarva-akaratlanul azokra a szerzetesekre gondolunk, akik évszázadokkal ezelőtt benépesítették a hajdani kolostort, tanították a lakosságot, közben állandóan építkeztek. Egyik-másik szerzetesnek mindennapi elfoglaltságot jelentett az írás, a másolás, mivel a kerci cisztercita kolostorban kódexmásoló műhely is működött. Pezsgő, sokrétű munka folyt a kolostor falain belül és kívül egyaránt.

(Forrás: Erdélyi Gyopár 1999/1. - az Erdélyi Kárpát-Egyesület közlönye)
Képek
Összes kép:
• Galéria
Összes kép:
• Galéria

Szállások Kerc környékén

50 km-en belül: 3 szálláshely
Események · Élménybeszámolók(0)
Bedobom a batyuba
 
Szállások Erdélyben | Erdélyi körutazások busszal, vonattal és hajóval | Régiók, települések | Húsvét Erdélyben | Csíksomlyói búcsú | Szilveszter Erdélyben
Szállás Székelyföld · Hargita-hegység · Sóvidék · Gyergyó · Udvarhelyszék · Csík · Marosszék · Háromszék · Gyimesek
Szállás Kalotaszeg · Bihar-hegység · Észak-Erdély, Máramaros · Dél-Erdély · Szászok földje
Szállás Kolozsvár · Torockó · Szováta · Kalotaszentkirály · Koltó · Csernakeresztúr · Körösfeketetó
Magunkról | Hirdetés feladása | Kapcsolatfelvétel | Állás | Szerzői jogok | Partnereink
© Erdélyi Turizmus Bt., 1999-2017. Minden jog fenntartva! A közölt fényképek, grafikák és szövegek felhasználása csak az Erdélyi Turizmus Bt. írásos jóváhagyásával lehetséges.