Több szakaszban, valószínűleg 1349-1450 között épült, gótikus stílusban, a tervezett két torony helyett csak az egyikkel. A XVIII. században leégett négy fiatornyos torony helyébe 1837-1859 között építették az új, neogótikus stílusú tornyát.

A brassói Fekete-templom után ez Erdély második legnagyobb gótikus temploma.
Az épület számos történelmi esemény színhelye volt, többek között Báthory Gábort és Bethlen Gábort is itt választották erdélyi fejedelemmé, de országgyűléseket is tartottak falai között. A templom 1556 és 1568 között a református, később az unitárius, 1718 óta pedig a katolikus egyház tulajdonában van.

Főbejárata fölött egy dombormű található, mely Szent Mihály arkangyalt ábrázolja. A templom falain freskótöredékeket is feltártak, de ezekből csak elenyészően keveset lehetett láthatóvá tenni. Egyik közülük a Mihály-kápolnában látható.

Online térkép