A település a Báthori-hegy északi oldalán fekszik. Egy legenda szerint ennek a hegynek a tetején volt a "lárma tűz", mely a Budai nagy Antal féle felkelésre hívta a jobbágyokat 1437-ben.

Református temploma az 1280-as években készült román stílusban, mely a tatárjáráskor feldúlt Szent István korabeli templom alapjaira épült. A templomot később többször átépítették, bővítették. Tornya nincsen, helyette egy különálló haranglába van, mely 1760-ban készült.
A mennyezet és a padok fakazettáit, a szószéket és az úrasztalát Umling Lőrinc és fia, míg a nyugati karzat mellvédjét gyalui Asztalos János festette. A templom berendezései között szerepel -a feltételezések szerint- az 1400-as évek végén készült Mózes-szék, mely festett, faragott díszítésével egyedülálló Kalotaszegen.
Az első világháború során a falat borító mészréteg alatt XV. századi freskókat találtak, de ezek feltárása még várat magára.

A település határában bányásszák a hófehér vistai mészkövet, ami sok ember számára jelent megélhetési lehetőséget. A kőfaragást a környék férfiai az 1870-es években a Nagyvárad-Kolozsvár vasútvonal építésén dolgozó olasz mesterektől tanulták. Mára már nagyon sokan ismerik és gyakorolják a mesterséget.
A falu utcáin gyakori látvány, amint szekerekkel szállítják a hatalmas mészkőtömböket. Nem nehéz megismerni a helyi kőfaragók házait sem, melyek a sok, díszesen faragott kővel igazi kuriózumot jelentenek Kalotaszegen.

A 49. házszám alatt néhány faragott kő vásárlókra vár.