Főoldal
  Magyar Română Deutsch English   FŐOLDAL  |  INFORMÁCIÓK  |  KINCSKERESŐ   WAP  |  PDA

Régiók, települések

Visszalépés az előző oldalra Vissza

 Erdély 

>

 Történelmi Erdély 

>

 Székelyföld 

>

 Marosszék 

Marosszék

Marosszék - Székely zászló a dombon

Marosszék a székely székek egyike. A történelmi-néprajzi tájegység és egykori közigazgatási egység Trianon előtti területe 1424,26 négyzetkilométert tett ki. 1870-ben lakossága 92 398 főt számlált. Székhelye Marosvásárhely volt. A történelmi Marosszéknek két közigazgatási alközpontját tartották számon: a Kis-Küküllő felső völgyében Erdőszentgyörgyöt, a Nyárád völgyében pedig Nyárádszeredát.

Az 1968-as megyésítéskor létrehozott Maros megyében az egykori Marosszék magyar lakta településeihez hozzácsatolták a Mezőség román falvait is. Az egykori Marosszéknek a keleti része a Mezőség egy darabkáját, az úgynevezett Székely-Mezőséget foglalta magában. Jellegzetes tájegységei a Kis-Küküllő völgyében található Sóvidék, a Felső-Nyárád mente, illetve a Nyárád torkolata körüli Murokország, amely zöldségtermesztéséről híres falvak vonulata.

A Magyar Királyságban a Tordai vármegye részeként tartották számon. Történelmi feljegyzések szerint Marosszék területét a 12. század fordulóján népesítették be székelyekkel. Oklevelekben közigazgatási egységként először 1391-ben jelenik meg.

A marosszéki székelység hadviselő erejéről számos feljegyzés született az elmúlt évszázadokban: nem csak a tatárok elleni harcokban tűntek ki, hanem az erdélyi fejedelemségek védelmében, és később a Basta elleni harcokban is fontos szerepet játszottak. II. Rákóczi Ferencet Marosvásárhelyen kiáltották ki Erdély fejedelmévé.

Marosszék közigazgatásilag a kiegyezésig, 1867-ig létezett: ekkor az új monarchiabeli közigazgatási rendszer beolvasztotta Maros-Torda Vármegyébe.

Észak-keleti részén a Görgényi-havasok határolják: legmagasabb pontja az 1777 méter magas Mező-havas. Kelet-nyugat irányban 100 km hosszúságban és mintegy 30 km-es szélességben terül el.

Marosszék mintegy 150 települése közül a legfontosabb falvak és városok: Ákosfalva, Backamadaras, Havad, Erdőszentgyörgy, Gyulakuta, Jobbágytelke, Kelementelke, Kibéd, Kisgörgény, Lőrincfalva, Malomfalva, Makfalva, Marosvásárhely, Mezőbánd, Mezőcsávás, Mezőmadaras, Mezőpanit, Mikháza, Nyárádremete, Nyárádszereda, Nyárádszentmárton, Nyárádtő, Sóvárad, Szabéd, Székelykakasd, Székelyszentistván, Székelyvaja, Szováta, Vajdaszentivány és Vármező.


Hasznos honlapok:
http://www.marosszek.ro

Szállások Marosszék régióban

Helyben: 5 szálláshely
Szomszéd régióban: Beszterce régió · Gyergyó · Királyföld (Szászok földje) · Mezőség · Nyárád-mente · Sóvidék · Udvarhelyszék
Események · Élménybeszámolók(0)
Bedobom a batyuba
Részletek
Előző [ 1  2  ] Következő


A település határt képez az Alsó- és Közép-Nyárád mente között, jelenleg 9 falu közigazgatási központja. Lakóinak száma 1062, melyből 987 magyar.
A hagyomány szerint régebben a falu a hegyoldalban, az Atol-patak mentén feküdt, később költözött le a mai helyére.

Bethlen Gábor idején a katon...

Részletek   •   Szállás Ákosfalva


A ma már nem létező falu Erdőszentgyörgytől 5 kilométerre, a Küsmöd-patak partján helyezkedett el. Első okiratos említése 1566-ból származik. 
Különlegességét az adta, hogy katolikus, unitárius, görögkelet...

Részletek   •   Szállás Bözödújfalu


A településnek 4794 lakosa van, melyből 3327 magyar, 1163 román, 299 cigány, 4 német, 1 más nemzetiségű.

Az 1333-as pápai tizedjegyzékben Sancte Georgio néven szerepelt, a Kornisok, majd a Rhédeyek bir...

Részletek   •   Szállás Erdőszentgyörgy
 


Neve egy 1319-es oklevélben szerepelt először Knezeg alakban.
A település ebben az időben a Szécsényi család, 1405-1642 között a somkereki Erdélyiek, 1675-től pedig a Teleki család birtoka volt. Valószínű, hogy már a somkereki Erdélyiek idején is létezett itt egy várkastély.

A ma is álló,...

Részletek   •   Szállás Gernyeszeg


A település a Kis-Küküllő alacsony, jobb oldali teraszára épült, nevét először 1332-ben említette írásos dokumentum.

A falu református temploma a XIII-XIV. században épült, utólag azonban többször restaurálták. A templomban több jeles személyiség sírkövét őrzik, és különle...

Részletek   •   Szállás Gyulakuta


Mint a neve is mutatja, három kis falucskából tevődik össze: Csókfalva, Székelyszentistván és Atosfalva.
Lakosainak száma 1189 fő, melyből 1142 magyar anyanyelvű.

Erdőszentgyörgy felől az első t...

Részletek   •   Szállás Hármasfalu


A Felső-Nyárádmente “kis szentföldnek” becézett térségében található Jobbágytelke Székelyhodos, Ehed, Iszó, Deményháza, Mikháza, Nyárádköszvényes és ...

Részletek   •   Szállás Jobbágytelke


A település 1854 lakosából, négy személy kivételével mindenki magyar. Lakói főleg mezőgazdasággal foglalkoznak, de ipari létesítmények is megjelentek a faluban.
Jelenlegi temploma a XVIII. század elejéről származik, középkori elődje tűzvész áldozata lett.
A ma is élő, gazdag...

Részletek   •   Szállás Kibéd
 


Koronka...
Részletek   •   Szállás Koronka


A település a Kis-Küküllő bal partján, annak alacsony, de árvízmentes teraszán helyezkedik el.
Lakosainak száma 1525 fő, melyből 1471 magyar.

A falu történelme a Dózsa (Dósa) családhoz kapcsolódik. Az utóbbi évszázadokban a makfalvi előnevet viselő Dózsák számos közméltósági funkciót tölt...

Részletek   •   Szállás Makfalva
Előző [ 1  2  ] Következő
 
Szállások Erdélyben | Erdélyi körutazások busszal, vonattal és hajóval | Régiók, települések | Húsvét Erdélyben | Csíksomlyói búcsú | Szilveszter Erdélyben
Szállás Székelyföld · Hargita-hegység · Sóvidék · Gyergyó · Udvarhelyszék · Csík · Marosszék · Háromszék · Gyimesek
Szállás Kalotaszeg · Bihar-hegység · Észak-Erdély, Máramaros · Dél-Erdély · Szászok földje
Szállás Kolozsvár · Torockó · Szováta · Kalotaszentkirály · Koltó · Csernakeresztúr · Körösfeketetó
Magunkról | Hirdetés feladása | Kapcsolatfelvétel | Állás | Szerzői jogok | Partnereink
© Erdélyi Turizmus Bt., 1999-2017. Minden jog fenntartva! A közölt fényképek, grafikák és szövegek felhasználása csak az Erdélyi Turizmus Bt. írásos jóváhagyásával lehetséges.