A település nevét híres szülötte, a székely népköltészet kiváló gyűjtője, Kriza János költő, nyelvész, unitárius püspök repítette messzire a magyar nyelvterületen.
Egykori szülőháza a mai unitárius parókia melletti kertben állott. A lelkészi lak gyülekezeti szobájában egy Kriza-gyűjtemény látható, a település központi parkjában pedig születésének 180. évfordulója alkalmából elhelyezték bronzból készült mellszobrát. A szobor alatt a következő idézet olvasható:

"Erdővidék az én hazám,
Katonának szült az anyám,
Zöld erdő zúgásán, vad galamb szólásán
Nevelt fel jó apám."

A falu legrégibb építészeti együttese a dombtetőn található unitárius bástyás vártemplom.
A nagyajtai reformátusok mai templomuk építését 1847-ben, a harangtornyot 1856-ban fejezték be. Karzat- és padelőinek kazettáit - sajátos egyéni ornamentikával - Vajdáné Pánczél Johanna, nyugalmazott tanítónő készítette 1999-ben.

Az 1904-1908 között épült községháza mennyezetét Lőrincz Viktor festményei (1908) díszítik.
Egyéb építészettörténeti emlékek a településen: a Cserei-kúria (XVIII. sz.), a Dónáth-Zathureczky-féle késő klasszicista lakóház, valamint az egykori huszárlaktanya, a későbbi Rabocskai-ház (XVIII. sz.).

Nagyajta régen fazekasközpont volt. Zöld, barna és sárga színű zománccal borított edényei még fellelhetők a környéken.