Főoldal
  Magyar Română Deutsch English   FŐOLDAL  |  INFORMÁCIÓK  |  KINCSKERESŐ   WAP  |  PDA

Régiók, települések

Visszalépés az előző oldalra Vissza

 Erdély 

>

 Történelmi Erdély 

>

 Székelyföld 

>

 Háromszék 

>

 Ojtozi-szoros 

Ojtozi-szoros

Ojtozi-szoros Történelmünk során az Ojtoz-patak völgye mindig Erdély egyik legfontosabb kapuja volt. Honfoglaló őseink egy része itt jött be az országba, itt törtek be a török és tatár hadak, 1466-ban itt vezetett hadjáratot Mátyás király Moldovába, 1576-ban Báthori István itt vonult ki Lengyelországba királynak. Gróf Széchenyi István pedig ezen a szoroson át tervezte a vasútvonalat Galacra.
A szoros véres harcok színtere volt az 1848/49-es magyar szabadságharc idején és a két világháború alatt is. 1916-ban itt törtek be a román csapatok, 1944 augusztusában pedig itt harcolt a 24-es határvadász zászlóalj és a székely erődszázad a benyomuló román-szovjet csapatok ellen.

Akárcsak Háromszék más átkelőhelyein, itt is évtizedekig rettegésben tartották az utasokat az ojtozi rablók. Munduka, Ityim és Drimba nevét még ma is emlegetik az ojtozi öregek.

A szoros kapujában, a Rakottyás nevű hegyorr nyakában találjuk a Rákóczi-vár maradványait. Még a XX. század elején jól láthatók voltak az oldalfalak és a bástyák, mára már csak néhány egymáson heverő követ találunk. A hagyomány szerint a várat I. Rákóczi György építtette, de már a XVI. században, Bethlen Gábor idején is létezett. 1788-ban foglalták el és rombolták le a törökök.

A Rakottyással átellenben emelkedik a meredek Kis-Kalaszló-tető. Hideg téli napokon itt láthatók a "pipáló szélgödrök". A hasadékokban, résbarlangokban télen felmelegszik a levegő és a hőmérséklet-különbségen alapuló légnyomás miatt, a hegy tetején levő barlangszájakon hófehéren ömlik ki a vízpára: "pipál a hegy". Nyáron fordított a helyzet: a hegy lábánál hűvös levegő áramlik ki. A hegy lábához az Ojtoz-patak második - bal oldali - hídján keresztül, a Bütü-patak völgyén lehet feljutni.

A főút bal oldalán (Moldva felé menet) valamikor egy lerobbantott meredek sziklafalat is látni lehetett. Ez volt a Honvéd-kő, amibe egy fegyveres honvéd domborművét faragták, alatta a következő szöveg állt: "Itt járt 1918 nyarán a 18-as m. k. gyalogezred Sopronból". Az emlékművet már korábban, a sziklát 1961-ben, az út korszerűsítése során felrobbantották. A Sopron fölötti erdőben azonban elkészítették az emlékmű hasonmását, melyen a következő felirat olvasható: "Ez az emlékmű hű mása annak az eredetinek, mely az Ojtozi-szoros sziklafalába vésve hirdette a Soproni 18-as honvédek vitézségét". Ez az alakulat védte - többek közt - páratlan hősiességgel a szorost az első világháború idején.

Az egykori határvidékre jellemző volt a vámház, a katonai ellenőrző pont és a valódi határ földrajzi elkülönülése.
A vámház Ojtoz településen működött (napjainkban fogadó), a katonai ellenőrző pont Ojtoz és Sósmező között állt, míg Erdély történelmi határa Sósmező keleti végénél húzódott.
Képek
Összes kép:
• Galéria
Német katonák síremléke Sósmezőn
Magyar katonai temető Sósmezőn
Az egykori fürdőmedence maradványa Sósmezőn
Összes kép:
• Galéria

Szállások az Ojtozi-szoros környékén

50 km-en belül: 1 szálláshely
Események · Élménybeszámolók(0)
Bedobom a batyuba
 
Szállások Erdélyben | Erdélyi körutazások busszal, vonattal és hajóval | Régiók, települések | Húsvét Erdélyben | Csíksomlyói búcsú | Szilveszter Erdélyben
Szállás Székelyföld · Hargita-hegység · Sóvidék · Gyergyó · Udvarhelyszék · Csík · Marosszék · Háromszék · Gyimesek
Szállás Kalotaszeg · Bihar-hegység · Észak-Erdély, Máramaros · Dél-Erdély · Szászok földje
Szállás Kolozsvár · Torockó · Szováta · Kalotaszentkirály · Koltó · Csernakeresztúr · Körösfeketetó
Magunkról | Hirdetés feladása | Kapcsolatfelvétel | Partnereink
Felhasználási feltételek | Adatkezelés | Szerzői jogok
© Erdélyi Turizmus Bt., 1999-2018. Minden jog fenntartva! A közölt fényképek, grafikák és szövegek felhasználása csak az Erdélyi Turizmus Bt. írásos jóváhagyásával lehetséges.