Főoldal
 
  Magyar Română Deutsch English   FŐOLDAL  |  INFORMÁCIÓK  |  KINCSKERESŐ   WAP  |  PDA
Régiók, települések Visszalépés az előző oldalra Vissza
Székelyföld - Ţinutul Secuiesc - Szeklerland

A Székelyföld Erdély legjelentősebb magyarok lakta vidéke, a területen mintegy hétszázezer székely él.
Bár a székelyek nyelve, kultúrája mindig is megegyezett a magyarokéval , eredetükről és a Kárpát-medencében való megtelepedésükről több elmélet is született. Egyes tudósok a hunokban, az avarokban, a kabarokban vagy a bolgárokban vélik felfedezni a székelyek őseit. Mások azt vallják, hogy még a honfoglaló magyarokat megelőzően, a VII. században telepedtek itt le, de olyanok is vannak, akik szerint Árpáddal együtt érkeztek a területre.
A kutatók közötti vita ellenére az mindenestre biztos, hogy az Ázsiából hozott kultúra sokkal erősebben fennmaradt a székelyek életében, mint a többi magyar népcsoportéban. Népművészetükben a mai napig megtalálhatjuk az ősi vallások egyes motívumait, de egyedülállóak a számos helyen fellelhető rovásírásos emlékek is.

A középkorban a Székelyföld területe úgynevezett székekből állt, melyek a következők voltak: Marosszék, Udvarhelyszék, Csíkszék és Háromszék. Ez utóbbi a XVII. században Sepsiszékből, Kézdiszékből és Orbaiszékből alakult ki. Itt kell megemlíteni a Tordától délre fekvő Aranyosszéket is, mely szintén egy székely széknek minősült, de területileg nem érintkezett közvetlenül a Székelyfölddel, és napjainkban már alig élnek ott székelyek.
A székekben élő székelyek legfontosabb feladata mindig is a magyar állam keleti határainak védelme volt. Társadalmilag a magyar nemességhez tartoztak, ezért számos kiváltságot, többek között adómentességet is élveztek.
A területről a történelem folyamán több alkalommal is tömegesen vándoroltak el a székelyek, ezeket az "elcsángált" népcsoportokat csángóknak nevezik. A főbb csángó népcsoportok a Tatros folyó völgyében élő gyimesi csángók, a Brassó környékén élő barcasági (hétfalusi) csángók és a Kárpátokon túl élő moldvai csángók.

A második világháború után hozták létre a területen a Magyar Autonóm Tartományt, melyet az 1968-as közigazgatási átszervezéskor beolvasztottak a román megyerendszerbe.  Ezek szerint az egykori Marosszékből Maros megye, Udvarhely- és Csíkszékből Hargita megye, Háromszékből pedig Kovászna megye lett.

Székelyföld fő turisztikai vonzerejét az egyedülálló, más vidékeken elvétve látható székelykapuk, a történelmi műemlékekben gazdag városok, az 1800 méteres hegycsúcsok, ős fenyvesek, csodás hegyi tavak, védett lápok, és az itt élő székelyek híres vendégszeretete jelenti. Az ide látogató otthon érezheti magát, mert ha magyar, a Székelyföldön mindenütt anyanyelvén fogadják.

Népviseletek

Képek
Összes kép:
• Galéria
Gyilkos-tó
Békás-szoros
Szováta
A Haszmann Pál Néprajzi Múzeum főépülete
Csíkdánfalvi kerámiák száradás közben
A csíksomlyói kegytemplom
Összes kép:
• Galéria

Fejezetek:
  • Leírás
  • Az agyafúrt góbé (A székelyek egy néprajzkutató szemével az 1900-as évek elején)
  • A lemondó székely (A székelyek egy néprajzkutató szemével az 1900-as évek elején)
  • Az utolsó székely szombatos (A székelyek egy néprajzkutató szemével az 1900-as évek elején)
  • Elek apó mesél
  • A hadak útja
  • Az Erdélyi Turizmus kézműves termék ajánlata
  • Szállás, szállások
    Helyben: 60 szálláshely
    Események · Élménybeszámolók(0)
    Bedobom a batyuba
    Részletek
    Csík

    A Csíki-medence területét Alcsíkra és Felcsíkra osztják, választóvonalát a régió legnagyobb települése, Csíkszereda képezi.
    Alcsík sűrűn lakott terület, a medence e térsége a legrégebbi időktől fogva alkal...

    Részletek Szállások
    Gyergyó

    A fenyő hazája, a Székelyföld legzordabb éghajlatú vidéke.
    Erdélyi viszonylatban a háromszéki ...

    Részletek Szállások
    Gyimesek

    A Csíkszeredából Moldvába induló 12/A műút Csíkszépvíz után felkapaszkodik a Pogány-havas (1352) és a Szellő (1495) közötti nyeregre,...

    Részletek Szállások
    Görgény völgye
    Szászrégenből egy 42 km hosszú aszfaltozott út vezet a Görgény-patak völgyében a Görgényi-havasok felé. A völgy településeinek lakói - Görgé...
    Részletek Szállások
    Görgényi-havasok

    A hegység a Maros völgyétől a Libán hágóig terjed. Északon a Kelemen-havasok, keleten a Gyergyói és a Maroshévízi medencék határolják. Nyugat felé a Küküllők dombvidékéhez kapcsolódik, déli irányban pedig a a ...

    Részletek Szállások
    Hargita-hegység

    A hegység a Keleti-Kárpátok szerves része, annak legbelső nyugati vonulata, a Görgényi-havasok délkeleti folytatása.
    Északi határa a Maros felső völgye, déli határa a Baróti-hegyekig, a...

    Részletek Szállások
    Háromszék

    A Háromszék megnevezés a múltban a történelmi Magyarország egyik vármegyéjét jelentette, ma már csak föld- és néprajzi tájegysége a Székelyföld délkeleti sarkának. A Rétyi-szorulat két részre - Alsó- és Felsőháromszékre - osztja ezt a tájat.

    Alsóháromszék már ősidők óta lakott terü...

    Részletek Szállások
      Marosszék
    Marosszék...
    Részletek Szállások
    Sóvidék
    A Görgényi-havasok és a Hargita-hegység nyugati oldalához simulva, a Kis-Küküllő felső folyása körül terül el. Szűkebb értelemben e tájegység helységei: Korond, Alsósófalva, ...
    Részletek Szállások
      Udvarhelyszék
    Ha a Csíki-medencéből elindulunk  Székelyudvarhely felé, előttünk a ...
    Részletek Szállások
    Magunkról | Hirdetés feladása | Kapcsolatfelvétel | Állás | Szerzői jogok | Partnereink
    © Erdélyi Turizmus Bt., 1999-2014. Minden jog fenntartva! A közölt fényképek, grafikák és szövegek felhasználása csak az Erdélyi Turizmus Bt. írásos jóváhagyásával lehetséges.