A sóbányászatáról híres város sok jeles történelmi esemény színhelye volt. Ezek közül a legfontosabb a katolikus templomban megtartott 1568. évi országgyűlés, amelyen - Európában elsőként - kimondták a vallásszabadságot.
A templomban az esemény emlékére 2000-ben egy márványtáblát helyeztek el.

A Kolozsvártól 30 kilométerre fekvő várost egyik oldalról sem határolják magas hegyek, ezért a különböző támadások ellen szinte védtelen település lakossága a történelem folyamán többször is teljesen kipusztult. Ilyen esetekben az erdélyi fejedelmek az ország más területeiről telepítettek be lakosokat, akiknek a XVII. században I. Apafi Mihály nemesi címet adományozott.
Az egykoron színtiszta magyar város lakosságának ma már csak 11%-a magyar anyanyelvű.

A város valaha három részből állt - Ótorda, Újtorda és Egyházfalva - melyek mára már teljesen összeolvadtak.
A mai főtér egyik végében áll a gótikus és barokk stílusjegyeket egyaránt magán hordozó katolikus templom, ahol az 1568-as országgyűlés tartották.
Az ótordai református templom melletti park hátsó részében találjuk a Fejedelmek-házát, melyben az országgyűlésre érkező fejedelmek megszálltak.
A református lelkészi hivatal épületének falán egy emléktábla hírdeti, hogy ebben a házban szállt meg a Székelyföld felé tartó, Bem seregeihez csatlakozni kívánó Petőfi.
A fallal körülvett újtordai református templom a főtértől kicsit távolabb látható.
A város kicsi unitárius temploma az Aranyos folyó túloldalán található.

A sóbánya és a sósfürdő napjainkban is látogatható.

Online térkép