Tordaszentlászló - Săvădisla
Tordaszentlászló Kalotaszeg, Aranyosszék és a Mócvidék találkozásánál fekszik, a magyar nyelvterületek egyik legszebb, néprajzi és művelődéstörténeti hagyományokban gazdag tájegységnek, Kalotaszegnek máig híres oázisa, színes virága.
A falu a Maros-Aranyos-Kis-Szamos völgyeit összekötő római út mentén, Kolozsvártól délnyugatra 24, Tordától északnyugatra 36 km távolságra, a messze kéklő Gyalui-havasok és az Öreghavas találkozásánál, az Aranyos folyó és a Kis-Szamos vízválasztójának közelében jött létre.
Közelebbről a helység a Bence-, az Aranyos-, a Szőlő- és a Lengyel-patak által épített keskeny teraszokon települt, és alkot piacteres, több utcás halmazfalut a Szentlászlói-medencében.
A medence fő folyóvize a Fenes-pataka, amelyet a helybeliek Szőlő-patakának neveznek.
A falura vonatkozó első hiteles történeti adatok Imre király (1196-1204) idejéből és 1285-ből származnak, valamint az 1332-1337-es pápai tizedjegyzékben maradtak fenn. 1196-ban már áll a Temetődombon Szent László temploma, s 1285-ben a településnek (villa de Sancto Ladislao) már önálló plébániája volt, s közigazgatásilag, mint "possessia Zenthlaslo regalis" (1409) Léta királyi vár birtokaihoz tartozott.
Léta várának birtokaival az évszázadok során a közvetkezők rendelkeztek: Hunyadi János mostohanővére (1456), Corvin János (1490), majd az erdélyi fejedelemség idején (1541-1690) a Gécziek, a Kamutiak, a Jósikák, később, a XIX-XX. században a Jósikák leszármazottai: a Csákyak, a Mikesek és a Széchenek. A közeli havasok rengetegei ma is az Andrássy család nevén szerepelnek a telekkönyvekben.
A környék utolsó földesura gróf Széchen Miklós, az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó párizsi követe volt, akinek a XIX. században telepített park közepén álló 64 szobás angol barokk kastély volt a nyári rezidenciája.
Látnivalók:
- az Árpád-kori templomból visszamaradt művészeti emlékek az 1888-ban épült református templomban
- Szent László mellszobra a cinteremben
- a Kalotaszegi Tájház és Múzeum,
- a Jósika-Mikes-Széchen-kastély,
- a két világháborúban elesettek obeliszkje,
- az Árpád-kori római katolikus templom a szomszédos Magyarfenesen,
- a XVIII. századi román fatemplomok a szomszédos Kisfenesen és Isztolnán
|
|
Vissza
