Főoldal
  Magyar Română Deutsch English   FŐOLDAL  |  INFORMÁCIÓK  |  KINCSKERESŐ   WAP  |  PDA

Régiók, települések

Visszalépés az előző oldalra Vissza

 Erdély 

>

 Történelmi Erdély 

>

 Székelyföld 

>

 Csík 

>

 Csíki-havasok 

Csíki-havasok - Munţii Ciucului

A hegység a Keleti-Kárpátok külső ívének közép-déli részében található. Hosszúsága légvonalban 60 km, szélessége 44 km, felülete igen tagolt. Mély és hosszú, nagyjából párhuzamos patakvölgyek osztják kelet-nyugati irányú, kisebb hegyvonulatokra. Hegygerinceit sok vízválasztó nyereg, hágó töri meg, amelyeken fontos összekötő utak haladnak át Erdély és Moldova között (Lóvész, Gyimesi-hágó, Rugát-tető, Uz völgye stb.).
A Csíki-havasok északi határa az Olt völgyéből indul, Balánbánya alatt, a Gálkút pataka beömlésétől kezdődően. Innen a Terkő nyergének nagy hegyhátán folytatódik, majd követi a nyereg keletre lejtő oldalát a Jávárdi-patak kezdeténél. Ezután a határvonal a Szakadátmezőn keresztül eléri a Bükk-havas patakának alsó szakaszát, majd tovább halad a Hidegség völgyén lefelé a Tatrosig.
Nyugati határai az Oltnak köszönhetően sokkal élesebben kirajzolódnak. Balánbányától délre Csíkszentdomokos határában a hegység nyugati hegylábai mind alacsonyabbá válnak és belevesznek a Felcsíki-medence síkjába.
Délen a Bodoki-havasok részét képező Bolondos-Köztető-Tőrös (Gorgán)-Cecele vonala képezi a két hegyvonulat közötti határt.
Délkeleten a Kászon völgye és medencéje a határ, északkeleten pedig a Tatros völgyének felső szakasza választja el a Csíki-havasokat a Tarkő-hegység központi részétől a Tar-havastól, majd a Gozsmány-hegyvonulattól.
Keleten a Comăneşti-Dărmăneşti-kismedence, majd az Uz völgye és a Veresvíz-Lassúág vonala választja el a Csíki-havasokat a Nemere-hegységtől.

A hegységet négy nagy részre lehet felosztani, melyek közül az északit (hibásan) Naskalat-hegységként is emlegetik.
Az északi rész felső határa a Gálkút-pataka - Terkő-nyereg - Jávárdi-patak feje - Bükk-havas-patak vonulata. Gerince a Naskalat-Pogány-havas között húzódik, majd meredeken alászáll a Gyimesi-hágóra (1155 m). A terület nyugati határát a Felcsíki-medence - Balánbánya - Csíkszentdomokos és a Rákosi-szoros vonala, míg keleten a Jávárdi, Bükk-havas, Hidegség völgyei, valamint a Tatros felső folyása rajzolja ki. Az északi rész a legmagasabb és legegységesebb, nem aprózzák fel mély patakvölgyek.
A középső rész a Gyimesi-hágó és a Rugát-tető között található. Ezen a részen a felszín sokat veszített zömök, tömbszerű jellegéből. Ezt a részt pókhálószerűen szövik át a patakok, melyek közül a nagyobbak nyugat-keleti irányba folynak, és hosszú, 25-30 km-es völgyeik mentén  hosszú mellékgerinceket alakítottak ki. Ilyen például a Szulca- és Csobányos-patakok között található hegygerinc, melynek legkiemelkedőbb részei a Szellő, a menasági Nyilénk, a Keresztes és Sólyomtár havasai.
A Csíki-havasok déli része egy nagy félkörív, amely a Kászoni-medencét veszi körül. Ennek nyugati ága a Rugát-tető - Botsarka - Paphegye - Nyerges - Cecele vonalán alakult ki. Ezt a területet alacsony, gömbölyű hegycsúcsok, lekerekített csupasz hegyhátak, széles nyergek jellemzik. A térség keleti része némi eltérést mutat a nyugatihoz képest. Itt ugyanis a körív a Káposztás-havasban (1455 m) kimagasodik, és nagyon meredek falakkal szakad le az Uz völgyébe. A Répát (1291 m) és a Gombás-bérc (1198 m) szakaszán a gerinc formái újból alacsonyabbá válnak. Ezek a területek a Csíki-havasok legalacsonyabb és legkönnyebben átjárható részei.
A keleti részt a Káronta (1516 m), Lápos-havas (1336 m) és Saj-havas (1554 m) háromszöge alkotja az Uz és a Tatros között. Erre a területre a nagy kiterjedésű, erdővel borított meredek hegyoldalak, a hegyes csúcsok a jellemzőek. Ez utóbbiak közelében kiugró sziklaszirtek és gyakran kőgörgetegek találhatók. Völgyeik szűkek, igazi kanyonok, mélyükön a patakok zúgva rohannak a Tatros felé.

A Csíki-havasokra a mérsékelt kontinentális éghajlattípus a jellemző. A hegység terjedelménél és földrajzi elhelyezkedésénel fogva helyi, mikroklimatikus sajátosságokkal is rendelkezik. Legjelentősebb csapadékhordozói a nyugati szelek, amelyek nemcsak a Hargitát árasztja el bőséges csapadékkal, hanem a Csíki-havasokat is. A hegység északi-északkeleti felébe sokszor sarki, hideg légtömegek áramlanak be, ami a levegő lehűlésével, ködképződéssel, hosszan tartó felhős égbolttal jár együtt. A déli, délkeleti rész éghajlata enyhe, forró égövi hatás alatt áll, kevesebb csapadékkal, sok napsütéssel.
A legváltozékonyabb időszak a tavaszi-nyári hónapokat öleli fel, míg augusztus és október között az időjárás kiegyensúlyozódik, állandósul. Ennél fogva hosszú túrákra ez az időszak a legalkalmasabb.
A térségben a legalacsonyabb hőmérsékleti értékek január-február hónapban keletkeznek, -4 és -6 fokos átlaggal 1400 m alatt, és -6, -8 fokos értékkel az említett szint fölött. A legmagasabb hőmérséklet július-augusztusban van, ekkor 15-18 fokos átlag mérhető az alsóbb szinteken, és 8-10 fok a magasabban fekvő térségekben.
A hegységben a legcsapadékosabb hónapok a május és a június, míg a legszárazabb a február és a március.

Minden, a Csíki-havasokban eredő patak a Tatros és az Olt vízgyűjtő medencéjéhez tartozik.

Szállások a Csíki-havasokban

Szomszéd régióban: Csík
Események · Élménybeszámolók(0)
Bedobom a batyuba
 
Szállások Erdélyben | Erdélyi körutazások busszal, vonattal és hajóval | Régiók, települések | Húsvét Erdélyben | Csíksomlyói búcsú | Szilveszter Erdélyben
Szállás Székelyföld · Hargita-hegység · Sóvidék · Gyergyó · Udvarhelyszék · Csík · Marosszék · Háromszék · Gyimesek
Szállás Kalotaszeg · Bihar-hegység · Észak-Erdély, Máramaros · Dél-Erdély · Szászok földje
Szállás Kolozsvár · Torockó · Szováta · Kalotaszentkirály · Koltó · Csernakeresztúr · Körösfeketetó
Magunkról | Hirdetés feladása | Kapcsolatfelvétel | Szerzői jogok | Partnereink
© Erdélyi Turizmus Bt., 1999-2018. Minden jog fenntartva! A közölt fényképek, grafikák és szövegek felhasználása csak az Erdélyi Turizmus Bt. írásos jóváhagyásával lehetséges.