A Kolozsvárt Tordával összekötő E60-as nemzetközi műút mentén fekszik, Kolozsvártól 21, Tordától 9 km-re.

Első írásos említése 1276-ból származik, Thur névvel, később, 1279-ben, egyházi feljegyzésben Tuur megnevezéssel szerepel.

Az 52 százalékban magyar lakosságú településhez négy színromán falut csatoltak hozzá: Komjátszeget, Mikest, Pusztacsánt és Pusztaszentmártont, így Tordatúr községben a magyarság részaránya 20 százalék.

A községközpont magyar közössége három történelmi egyházhoz tartozik: református, unitárius és római-katolikus felekezetűek. A helyi románság 1949-ig görög-katolikus vallású volt, templomát azonban kényszerrel átvette az ortodox egyház. Az 1989-es rendszerváltás után a régi görög-katolikus hitre visszatérni akaró, illetve a templomukat visszakérő egykori híveket az ortodox egyház képviselői megfélemlítették, emiatt a görög-katolikus egyház jelentős vagyonából a községben eddig semmit nem sikerült visszaszerezni.

A trianoni békeszerződésig Tordatúr Torda-Aranyos vármegyéhez tartozott. Református temploma 1727-ben épült, a római katolikus templom építését 1829-ben fejezték be. Az unitárius templomot 1831-ben vehették birtokba hívei, tornya 1906-ban készült el. A református templomot a hetvenes évek elején restaurálták, a római-katolikus templom felújítását a kétezres évekre fejezték be.

A falut a monarchia idején Túrként ismerték. A XIV. és XV. században a Túri család birtoka volt.

Tordatúr környéke a kirándulók számára igazi turistaparadicsom. A Túri-hasadék természetvédelmi területként igen gazdag növényvilágával és vadregényes szurdokaival igazi csemege az érintetlen természet szépségeire vágyóknak. A hasadék 1,5 kilométeres szurdokvölgyeit a hasadékon átfolyó patak medrében nehéz, de maradandó élmény bejárni.

A falu határában található a Szent László forrás és a mikesi sós forrás. A helyi önkormányzat a sós forrást turisztikai célra szeretné kiaknázni, most folyik az oda vezető út felújítása.

Tordatúrból turistaösvény vezet a közeli Tordai-hasadékba.