Gyergyóremete, Hargita megye egyik nagyközsége, a gyergyói medence északkeleti részén fekszik, a Görgény hegység vulkáni vonulatának aljában, átlag 750 m tengerszint feletti magasságban.
Orbán Balázs a falu földrajzi fekvését így mutatja be: "Remete Ditróval szemben, a Maros bal parti magaslatán, a Kőpatak völgyében igen regényesen fekszik."

Felszínét a hegyközi medencék sajátos formái határozzák meg. A Maros hordaléka által kialakított lapályos területet nyugat felé patakvölgyektől szabdalt dombságok követik, amelyeket a Görgény vulkanikus hegyei váltanak fel.
A községbe érkezőnek csodálatos látványt jelentenek az Észak-Görgény Remete felől látható csúcsai: Bakta (1367 m), Kereszthegy (1517 m), Kecskekő (1483 m), Öreghegy vagy Batrina (1634 m), Bérces (1647 m).

Remete első okleveles említése egy 1567-es összeírás, amelyik Gyergyó népességét regisztrálja. Ebben a falu 6 kapuval, mintegy 30 lélekkel van bejegyezve.
Az 1614-es Lustra Siculorumban Remete, mint a Gyergyói-medence legkisebb helysége, 28 kapuval szerepel. Jelentős dokumentációs értékkel bír az 1702-es Registrum Sedis Siculicalis Csík Superiorus, ami a családneveket a székelyeknél hagyományos katonai szervezet kritériumai szerint tünteti fel. A falu lakossága ekkor 90 család, amelyből 72 katonacsalád.