Hargita megye legmagasabban fekvő városa, átlagos tengerszint feletti magassága 860 méter.
Közigazgatási jogköre igen sajátságosan alakult: volt falu, majd kiváltságos mezőváros, újból falu, majd nagyközség, később ismét város.
Eredeti neve Oláhfalu volt, a középkorban kapta hozzá a Szentegyháza jelzőt, mivel püspöki segítség nélkül építette újra leégett templomát. A falu elnevezése a hagyomány szerint egy Oláh János nevű pásztortól ered, akinek kunyhója volt a falu felső felében. Tekintettel a sok vadállatra ez a kunyhó különlegesen volt megerősítve, szinte falszerűen körülvéve kövekkel és boronaszálfákkal. Az ide települt székelyek "Oláh falának" nevezték.
A városnak érdekes településszerkezete van: északon fekszik a falu (Oláhfalu), délen a város, az egykori Szentkeresztbánya Rókavárossal együtt.
A város híressége a vashámor, mely múzeumi érték, és a vasüzem, amely valamikor helyi nyersanyagból olvasztott kitűnő minőségű nyersvasat.
Szentegyházán, a főút melletti kultúrotthon padlásterében Haáz Sándor zenetanár szállásadási lehetőséggel ellátott helyi néprajzi kiállítást hozott létre.
Az ő nevéhez fűződik a messze földön híres Gyermek Filharmónia létrehozása is, melynek kórusát és szimfonikus zenekarát a falu és a környék gyermekei alkotják. Hazai és külföldi fellépéseik mellett minden évben megrendezik Szentegyházán a Filharmónia Napokat, de népdalversenyt, bútorfestő tábort és prímásképző-tánctábort is szerveznek itt.
További részletek: http://fili.udvarhelyonline.ro
A város közelében, a Pokol-láz környékén található egy több hektár nagyságú nárciszrét, ahol minden év májusában megrendezik a Nárcisz-fesztivált.
A településnek régen két borvízfürdője is volt: Dobogófürdő és Lobogófürdő. A csodahatással bíró borvízfürdők vize időközben elapadt, az épületek tönkrementek. Megmaradt forrásaik vizét asztali vízként használják.