Főoldal
  Magyar Română Deutsch English   FŐOLDAL  |  INFORMÁCIÓK  |  KINCSKERESŐ   WAP  |  PDA

Fórum

Visszalépés az előző oldalra Vissza
Kérdezz! További témakörök »
 
Hozzászólás
Előző [ 1  2  3  4  5  6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  16  17  18  19  20  21  22  23  24  25  26  27  28  29  30  31  32  33  34  35  36  37  38  39  40  41  42  43  44  45  46  47  48  49  50  51  52  53  54  55  56  57  58  59  60  61  62  63  64  65  66  67  68  69  70  71  72  73  74  75  76  77  78  79  80  81  82  83  84  85  86  87  88  89  90  91  92  93  94  95  96  97  98  99  100  101  102  103  104  105  106  107  108  109  110  111  112  113  114  115  116  117  118  119  120  121  122  123  124  125  126  127  128  129  130  131  ] Következő
szakalg · válasz 2010-07-27 14:03:53 (3563) 
Igen, tudom, hogy furcsa. Szóval általában Hargitafürdőn szálltunk meg, többször láttuk már: Csíkszeredát, Csíksomlyót, Szovátát, Farkaslakát, Békás szorost, Gyilkos tavat, Szent Anna tavat. Most kastélyokat és várakat szeretnénk megnézni, érdekel a művészek emlékhelye, szívesen túráznánk egy eszternéhoz, ahol ma is van élet.Fürdőhelyeket látogatnánk meg Felsősófalvától naponta max 150 km-t utaznánk. Köszönöm előtre is!
Előzmény: zsolt01 2010-07-27 11:38:51 (3560)
Nyilas · válasz 2010-07-27 12:30:37 (3562) 
És csak még egy hír az áfonyapálinkáról:
A Bécsben megrendezett Destillata 2010 nemzetközi párlatversenyen a 15 induló ország közül összesítésben a magyarok a harmadik helyet érték el, 77 éremmel. A legeredményesebbnek járó Nemzetgyőztes díjat idén a Zimek Manufaktúra kapta 11 éremmel, amelyből az Áfonya pálinka 2008 és az Irsai Olivér szőlőpálinka az év legjobbjai lettek, a főzde a harmadik aranyát pedig a szokatlan alapanyagból készült 2009-es Levendula párlatért kapta, valamint három ezüst- és öt bronzéremmel jutalmazták őket.
És ez az utolsó mondat a levenulapárlatról egy kicsit megkérdőjelezheti az áfonyapálinka kérdéskörét is. Mármint a készítésére nézve.
Nyilas · válasz 2010-07-27 12:09:19 (3561) 
Valaki azt írta, hogy minden gyümölcsből lehet pálinkát főzni amely cukrot tartalmaz ,akkor az áfonyából miért ne..
Bort is készítenek mindenféle gyümölcsből, de dinnyéből még soha nem hallottam. Pedig egy igazi jó görögdinnye milyen édes tud lenni.
Ellenkező értelemben az áfonyát is azért nem főzik ki pálinkának.
Bár több magyarországi pálinkafőzde is hirdeti a kisüsti pálinka ajánlatai között, mint áfonyapálinka. Hogy ez mennyiben Áfonyából készül valóban az megkérdőjelezhet lehet, mindenesetre aranyárban kínálják.
Békési pálinkafőzde: Békési Mini áfonyapálinka, 0,04l 1179Ft (40%-os , 29469Ft/i
Kecskeméti Likőrgyár: pajor szamóca-feketeáfonya pálinka, 0,35l6673Ft (50%, 19064/l) ez már gyanúsan szamócapálinka áfonyaágyon.
Csetényi áfonyapálinka: 0,5l 7381Ft (50%-os) ez is gyanus
Mindhárom internetes Web áruházon keresztül megvásárolható. Kíváncsi lennék az esetleges vásárlók véleményére
Előzmény: zsolt01 2010-07-27 11:29:53 (3559)
zsolt01 · válasz 2010-07-27 11:38:51 (3560) 
Furcsa a kérdésed, ha többször jártatok Erdélyben, akkor jó lenne tudni, hogy mit láttatok eddig, Erdély mely területein voltatok! Csak így lehet érdemi választ adni. Nem ártana tudni azt sem, milyen jellegű az érdeklődési körötök, akartok-e, ha kell, hegyet mászni, érdekel-e művészek emlékhelye, fesztiválok, falunapok stb.
Előzmény: szakalg 2010-07-27 11:18:06 (3558)
zsolt01 · válasz 2010-07-27 11:29:53 (3559) 
Felcsigázott kicsit a dolog, utánanéztem, nos létezik áfonyapálinka a kereskedelemben, de hogy hogyan főzik, az más kérdés. Nyilván a törvényi szabályozások miatt nem lehet pálinkának nevezni nálunk azt amiben aroma, tiszta szesz van, tehát más a technika, viszont valahol láttam, hogy más pálinka lett ágyazva a leírás szerint áfonyával, a neve viszont áfonyapálinka. Igazi, áfonyából kifőzött pálinka továbbra is kétséges, hogy van-e. Viszont lehetséges, az biztos, és házilag nyilván akad, aki készít ilyet. Egy másik fórumban találtam egy ilyen tapasztalatot:

"Én 3 hete jöttem haza Erdélyből.Korondon minden árussal beszéltem áfonyapálinka ügyben.Volt aki azt mondta,hogy áfonyából főzik a pálinkát,és volt aki megmondta a frankót,hogy szilvából főzi mindenki,és ezt ágyazzák áfonyával.Aztán odamentem néhány eladóhoz,és kértem őket adjanak nekem "ágyazatlan",tehát víztiszta áfonyapálinkát.Na kérem!Ilyen áfonyapálinkát SENKI nem tudott még csak mutatni se!!Jelentős összeget ajánlottam fel egy ottani embernek,hogy szerezzen nekem "átlátszó" áfonyapálinkát!Erre azt mondta ha ötször annyit ajánlok akkor se tud,mert nem főzi senki az áfonyát!Kérdeztem,miért?Mert nagyon macerás lenne az előállítás,(szedés,cefrézés,stb) és különben is a túristák ezt (áfonyával ágyazott szilvapálinkát) szeretik(veszik).Hát röviden ennyit sikerült kiderítenem az Erdélyi "áfonyapálinkáról"."
Előzmény: zsolt01 2010-07-27 10:50:39 (3557)
szakalg · válasz 2010-07-27 11:18:06 (3558) 
Szervusztok!

Augusztus 5-én indulunk Felsősófalvára. Többször jártunk már Erdélyben, ezért kérlek Titeket, hogy aki tud javasoljon Nekünk látványosságokat, esetleg komplett napi programot. 1 teljes hetet töltünk ott. Email címem: szakalg@gmail.com
Köszönöm!
zsolt01 · válasz 2010-07-27 10:50:39 (3557) 
Egyszer kipróbáljuk mindenképpen! Meddig áll el egyébként az áfonya?
Ha itthon akarom megcsinálni, és még haza kell hoznom, kibírja azt a 2 napot?
Másik kérdés. Miért nem csinálnak tisztán áfonyából pálinkát sehol? Azaz igazi pálinkát, amikor az áfonyát kifőzik! Azt mondják, pálinkát minden gyümölcsből lehet főzni, amiben van cukor. Nyilván egyszerűbb a tiszta szesszel felöntögetni, de senki nem próbálta még? Nyilván macerás is, de málnából se lehet sokkal egyszerűbb, mégis van málnapálinka még üzemekben is.
Előzmény: lantaics 2010-07-27 10:19:30 (3556)
lantaics · válasz 2010-07-27 10:19:30 (3556) 
Üdv!

néhány gondolat az áfonyapálinkáról. Ha igazán jót akartok inni, akkor csináljatok magatoknak. Nem nehéz. Kell venni a piacon, az útszélén, a Bucsinon, a Hargitán 5 liter áfonyát 20-30 RON. (lehet persze szedni is, de ez macera, ha nincs fésütök hozzá.) Július közepétől, végétől, augusztus végéig van. 2 db 5 literes uborkásüvegbe szét kell osztani (persze tisztogatás után) le kell egy kicsit cukrozni és kb egy hetet a napon hagyni. Ezt követően az első falusi boltban kell venni 4 liter tiszta szeszt (amiből a helyiek a köményest csinálják) (ez kb 17 RON/liter), majd ráöntitek a már forrongó áfconyára ésa lezárjátok a két üveget. Ezt követi a turpisság. Ha kb két múlva megbontjátok az uborkás üvegeket, azt ihatjátok, amit úton útfélen kinálgatnak. (persze még így is sokkal jobb, mivel nem 5 szem áfonya van benne) De ha elteszitek mondjuk karácsonyig, akkor egy olajsűrűségű elképesztően finom likört kaptok, olyat amilyet gyárban sem állítanak elő. Fontos, hogy az üvegek bontása után forralt vízzel és c ukorral lehet a megfelelő töménységet és édességet beállítani. Ugyanez remekül működik meggyel, erdei málnával is. Az összbefektetés 100 lej, 5-6 liter kíváló minőségű affinata nyerhető ki.
Előzmény: vigyi5 2010-07-10 12:06:08 (3460)
zabola · válasz 2010-07-26 22:50:39 (3555) 
Meg nem mellesleg a Nyírő által megírt Madéfalvi veszedelem ( a székelyek lemészárlása) is a Habsburgokhoz húzó szászoknak "köszönhető".
Előzmény: Nyilas 2010-07-26 10:36:43 (3547)
zsolt01 · válasz 2010-07-26 20:10:17 (3554) 
Tudod, ez az egyes szám kettes személy általánosságban értendő. Együttérzünk, esetleg megkönnyezzük, de tenni, igazságot, határváltozást követelni nem fogunk más népes esetében. Vagy ha igen, nagyon kevesen leszünk. Egyszerűen nincs rá esély, nekünk se, hogy mély együttérzést, és ezért cselekvést váltsunk ki. Hiszen Apponyi beszéde is hatástalan maradt eredményeit tekintve a Trianon-kastélyban, pedig ott dőlt el minden, ott még lehetett volna változtatni. Akkor még magyar többségű volt a városok többsége, a szellemi-politikai véleményformáló réteg, s így is elvették. Ma meg ez sincs meg.
A nemzetállam kifejezés nemhogy röhej, hanem szégyen Romániára nézve, ez ellen kell küzdeni. Ezt még mi se mondhatjuk el, pedig több alapunk lenne rá.

Az önálló Erdély egyébként sokkal jobban, vagyis reálisabb célkitűzésként mutat, sokkal kevésbé támadható. Ehhez elsősorban azt kellene elérni, hogy az erdélyi románság is akarjon függetlenedni, de lehet nekik okot adni, elsősorban gazdaságit.
Persze, felvetődhet, akkor minden országban szakadjanak le a fejlettebb régiók még "nemzetállamok" esetében is, nálunk is hagyjuk el Borsodot és Szabolcsot? Mi a különbség?
Azt hiszem, erre valóban elfogadható válasz, hogy a Kárpátok jóval nagyobb választóvonal még ma is, ezt magam is így tapasztaltam, bár néha kétségbeejtő Sopron és Mátészalka különbsége is. De mégse ilyen. Viszont természetszerűleg nem erre irányulnak a folyamatok, az épülő ortodox templomok, a globalizáció, a területi kiegyenlítő támogatások. Mégis ez a meccs sokkal kevésbé tűnik eldőltnek, és sokkal kevésbé veszélyesnek, bár ez is nagyon-nagyon hosszú út végén jöhet el.
Érdekes egyébként, miként alakulhatna ki ez? A Partiummal és a Bánsággal együtt? Muszáj lenne!
Előzmény: CsabaZ 2010-07-26 17:09:14 (3553)
CsabaZ · válasz 2010-07-26 17:09:14 (3553) 
Tévedsz, mert engem pl. nagyon foglalkoztat Katyn és Szrebrenyica kérdése is. Különösen Katyn, ahol az áldozatok között volt egy magyar származású - Korompay Eduárd - kettős állampolgárságú lengyel tiszt is. A Katynról szóló filmet többször is megnéztem, igyekszem rá felhívni a figyelmét minden ismerősömnek, barátomnak. A lengyel népre egyébként is testvéri szeretettel gondolunk már évszázadok óta, ezért az ő gyászuk egyben magyar gyász is. (Nem szégyenlem bevallani, hogy Kaczynski elnök áprilisi tragédiája alkalmával könybe lábadt a szemem.)

Ami a XIX. század végi, vagy XX. század eleji magyarországi nemzetiségi politikát illeti, az semmivel sem volt rosszabb, mint a kor bármelyik európai államában. Semmi okunk semmi szégyenkezésre, vagy szemlesütésre emiatt.

Az erdélyi barátaimmal beszélgetve meg tudom érteni azt az aggodalmukat, ami esetleg egy Erdély újbóli Magyarországhoz való csatolással kapcsolatosan felmerül bennük (Wass Albert: A tizenhárom almafa című művében már a "40-es években is írt erről). Éppen ezért szerintem is a legjobb megoldás lenne egy önálló Erdély állam megalakulása, kikiáltása. Koszovó példája azt bizonyítja, hogy erre igenis van lehetőség.

Ebben az államban mindhárom régóta ott élő nemzet államalkotó lehetne, egyenlő jogokat élvezhetne, nyelveiket szabadon használhatnák, vallásaikat gyakorolhatnák, kultúrájukat ápolhatnák. Azaz egyik nemzet sem rendelkezne primátussal egyik másik felett sem. Ezzel szemben a jelenlegi román alkotmányban szerepel az "egységes nemzetállam" kifejezés, amely egy ilyen soknemzetiségű országban egyszerűen röhejes dolog.

Az őslakos erdélyi románok nagyon gyorsan elkezdenék kutatni az erdélyi gyökereiket, hogy megkülönböztetve magukat a betelepített regáti "testvéreitől" ledohassa a nyakáról őket, mint a göncöt.
Előzmény: zsolt01 2010-07-26 13:16:53 (3552)
zsolt01 · válasz 2010-07-26 13:16:53 (3552) 
"nekünk is vannak érzelmeink, igazságunk igaz történelmünk. Meg kellene lenni nemzeti önérzetünknek, nemzeti büszkeségünknek is, és azt kellene tudatosítani, belenevelni a felnövekvő generációba, ahogy CsabaZ írta."

Nem hiszem, hogy ennek ellentmondtam volna. Teljesen egyetértek, magam se hiszem a dáko-román kontinuitást, és sok minden fáj, amit Erdélyben látok. De érdekel ami ott történik, teszek is, ha mást nem azt, hogy odaviszem a pénzem. Ha a román, szerb érdekek kiszolgálója lennék, nem mennék Erdélybe a magyarokhoz, nem lapoznék ilyen fórumokra. Az, hogy irreálisnak tartom a jelenlegi körülmények közötti határváltozást, s veszélyesnek az ezzel való előhozakodást nemzetközi szinten, az nem jelenti azt, hogy a román, szlovák politikusok érveit akarom erősíteni. Pont, hogy nem szeretnék érveket adni nekik az erősebb magyarellenes fellépésekre.

A magyarság bűnei kifejezést én biztosan nem használtam, nem szeretem az ilyen hangzatos, de nagyon általánosító dolgokat. Gondolom az említett törvényi rendelkezésre gondolsz. Véletlenül se gondolom, hogy ez a "magyarság bűne" lenne, ne túlozzunk. Ez csak egy törvény, amiről lehet vitatkozni. Az a gond, hogy mindig morális dolgokat kérsz számon a tényszerű vizsgálódásomon. Én nem akarok pálcát törni senki felett, csak az okokat vizsgálom, annyit írtam, ez is egy oka lehetett annak, hogy nem akartak az érintettek velünk egy országban élni. S hozhatsz példákat arra, hogy mi mennyire tisztességesen bántunk a nemzetiségiekkel, ők meg milyen aljas módon hálálták ezt meg, lehet is ebben igazad, de mire megyünk ezzel? Írtam már, nincs óvónéni, aki megsimogassa a buksinkat, jaj ezek a csúnya románok ejnye-bejnye, mit tettek szegény Vasvári Pállal, meg Nagyenyeden, bezzeg ti meg mennyi jogot adtatok nekik, jutalomból kaptok egy kis Erdélyt.
Nincs ilyen. A sérelmeinket, múltunkat nem kell feledni, kegyeletből, és a múlt ismeretének okán sem, de tudni kell lezárni a dolgokat, ami megint csak nem feladást jelent. De nézzünk szét kit érdekel rajtunk kívül mi történt Nagyenyeden? Mennyire foglalkoztat téged az inkák, az örmények kiírtása, vagy Srebrenica és Katyn? Ennyit várhatunk mi is más hatalmaktól. Erősíthetünk nemzettudatot, és itt is kérdés mikor csap át ez más nemzetek iránti ellenszenvbe, de egy döntésképes nagyhatalom bizony nem sokat foglalkozik a mi sérelmeinkkel. Sorolhatják a görögök is a törökökre, a németek a franciákra, lengyelek az oroszokra és viszont. Mi is beállhatunk a sorba, de segít-e ez Erdély "visszaszerzésében? Vagy képesek vagyunk rá a saját erőnkből? Ugye, nem? Nincs is aki "elintézze" helyettünk, s ha lenne se tudnánk neki meggyőző érveket felmutatni. Én csak erről írtam.
Meg arról, hogy miközben kesergünk Erdély elvesztésén, közben nem vesszük észre aminek még lehet örülni, hogy megállsz valahol, majd utazol 100 km-t és "Románia" közepén ugyanúgy színmagyar faluban szállsz ki az autóból, s ugyanúgy tudják, ki az a Petőfi Sándor, s nem Avram Iancu és Mihail Viteazul szobrai vannak a főtéren. Sőt van szinte teljes egészében magyar városok vannak, nem is olyan kicsik, mint pl. Székelyudvarhely. Meg kell tudnunk ezt is becsülni, s vigyázni rá! Ez is a felelősségünk, a meglévő megtartása, nemcsak az elmúlt dolgok újrateremtése.
Előzmény: Nyilas 2010-07-26 12:08:03 (3550)
Nyilas · válasz 2010-07-26 12:18:49 (3551) 
Ja, éa ne feledd, hogy minden erdélyi, nemzetiségi felkelés (Szegedinác Péró,Hórea-Closca-Crisan. Avram Janku) oly korban történt, amikor Erdélyben osztrák közigazgatás alatt, a bécsi udvar által hozott törvények szerint sújtotta a nehéz sors az szebeni rácot, fogarasi oláhot aranyosi székelyt egyaránt.
Előzmény: zsolt01 2010-07-26 11:05:25 (3549)
Nyilas · válasz 2010-07-26 12:08:03 (3550) 
Kedves Zsolt.
Akkor megpróbálom másképp megfogalmazni a a boldogságról alkotott kérdésedet.
A mi kultúrkörünkben, és itt nem a magyar , hanem ezt a kárpát medencei kultúrkört értem, a tündér, az a jó megjelenítője. A tündérország az a mese, ahol a jólét, a szeretet, a boldogság megvalósul.
Van egy mese német nyelvterületen aDer Rattenfenger von Hameln. Mi egyszerűen Patkányfogó néven ismerjük. Arról szól, hogy az alsó Szászországi Hameln városában 1284-ben elszaporodtak a patkányok, és egy vándor muzsikus fizetségért elvállalta, hogy megszabadítja a várost a rágcsálóktól. Azonban, amikor a patkányok eltüntek, a város elöljárója megtagadta a fizetést, ezért a vándor a sípjával, éjszaka kicsalogatta a gyerekeket, és egy barlangba csalogatta őket, ahol örökre eltüntek.
z a mese az erdélyi szászok eredetmondájának, miszerint egy tündér vezette őket szászföldről egy alagúton keresztül Erdélybe. Márpedig tündér csak olyan helyre vezetti az embereket, ahol jólét, boldogság várja.
A mai románság ősei, a vlach (oláh)pásztorok a Xiii-XIV században kezdett beszivárogni a kárpátok déli oldaláról. Gondolod magyarázta nekik valaki, hogy menjetek át, mert romániában, pontosabban Kumániában hisz a Kunok országa volt még az 1200as évek közepéig is a későbbi Havasalföld..
Jöttek, mert keresték az életteret, a juhoknak a legelőt, és kedvezőbb feltételeket találtak mint az oláh bojárok alatt.
Nem arról akarlak én meggyőzni téged, hogy ha tetszik a románnak, szlováknak csatoljuk vissza őket magyarországhoz, csupán arról, hogy ne a román, szlovák politikus érveit akarjuk mi mindenáron érvényre juttatni, elfogadtatni a saját hazánkban, az ő szájuk íze szerint elfogadva a meghamisított történelmet, mert nekünk is vannak érzelmeink, igazságunk igaz történelmünk. Meg kellene lenni nemzeti önérzetünknek, nemzeti büszkeségünknek is, és azt kellene tudatosítani, belenevelni a felnövekvő generációba, ahogy CsabaZ írta. Elismerve természetesen a velünk élő nemzetek jogát is ahhoz, hogya saját nyelvüket, saját kúltúrájukat ápolják.
Mert láthatod, én csak az általad a magyarság rovására felhozott eseteket pontosítottam írásomban, és a valósággal szembesülve most azt írod, hogy nem az az érdekes ( amit te hoztál fel a magyarság bűnéül).
Ha meg akarod érteni az okokat, akkor a múlt valóságából kell kiindulnod, nem a ma belehamisított magyarázatából. Csupán csak erre szerettem volna rávilágítani.
Anélkül, hogy a románság akarata ellenére akarnám visszacsatolni Magyarországhoz Erdélyt.
Sőt az sem biztos, hogy "diva kívánná, hogy Gyurcsány Ferenc, vagy Orbán Viktor, esetleg akár Vona gábor mondja meg neki, hogyan kell magyarnak lenni. Pedig az Erdélyi román 1920 ban abba a helyzetbe került, hogy Bukarestből írták neki elő, hogy legyen jó román.
Hodza tót "légiónak" nevezett Cseh Orosz csapatát, amikor 1848-ban a magyar szabadságharc ellen betört az országba, a saját nyitrai tótjai fegyverrel zavarták ki Magyarországról. Ma a statisztika szerint a slovákok 65%-a a magyarokat tartja leggyűlöletesebbnek. Mem azért mert a magyarság meggyűlöltette magát, hanem a felvidéki szlovák iskolákban már a Stúr csoport által meghirdetett elszakadás előkészítéseként, módszeresen magyar gyülöletre nevelték a tanulókat.
Előzmény: zsolt01 2010-07-26 11:05:25 (3549)
zsolt01 · válasz 2010-07-26 11:05:25 (3549) 
Kicsit máshogy értelmezed. Hogy megszokott valami és jellemző, nem jelenti azt, hogy örülünk neki. De sajnos, ahogy te is írtad a XIX:sz-i Magyarországra nézve, nem engedhette meg az állam magának egy ponton túl a követelések teljesítését. Most ezt teszik ők.
"elitélünk minden olyan hangot közülünk jőve, ami az elszakított részek visszaszerzését mondja elérendőnek. Függetlenül attól, van e ennek reális alapja, lehetősége."
Nem tudom ki ítéli el így. Nem is jó szó az elítélés. Én egyszerűen veszélyesnek tartom Erdély Romániától Magyarországhoz történő csatolását emlegetni, de pont azért, mert szerintem ennek ma nincs lehetősége, reális alapja. Ott vannak túszként az erdélyi magyarok, láthattuk mi történt a délszláv háborúban, veszélyesnek tartom ezzel játszani, csak mert nekünk itthon jobban esne ránézni a térképre, ha nagyobb a vonal Budapest körül. Az erdélyi mindennapokat ők élik meg nem mi, ne hazárdírozzunk az ő bőrükre.
iskolakérdés. Tehát egy 10 éves gyereknek elő volt írva, a tulajdonképpen teljesen használható nyelvismeret. Nem feltétlen volt ez borzalom, főleg akkor. De ma ilyen nincs Romániában. Székely barátaink fia és lánya (kamaszok már) most érzi szükségét annak, hogy jó lenne románul is többet tudni, mert a Fekete-tengernél nyaralva szinte nem tudnak egy fagyit kérni. Úgy tudnak románul mint nálunk egy átlag tini németül vagy angolul. Főiskolát végezhetnek magyarul, nem vesznek még el, ha nem tudnak románul.
De megint mondom, nem az volt a kérdés, mennyire volt "rendes" Magyarország a nemzetiségeivel, lehet ezt bizonygatni számadatokkal, évszámokkal. A kérdés az volt, boldogan éltek-e "Szent István országában". Én nem igazságot akarok az ügyben szolgáltatni, hanem csak megérteni az okokat és ebből a jelen és a jövő lehetőségeit meglátni. A lehetséges célokat éppúgy mint a veszélyeket.
Mindegy mi volt Eötvös és Apponyi törvényeiben, ha a románság nem akart maradni ebben az országban, ha ők ünneplik december 1-jét, ha eszük ágában sincs visszakerülni. Hiába magyarázzuk nekik, hogy milyen jó dolguk volt itt, ha ők nem így gondolják. Az erőszakkal történő boldogításból pedig elég volt már Európa itteni felében.
A boldogság definíciója nem egyértelmű, de ha másik országban szeretnék élni mint eddig, akkor a boldogságom teljes körű nem lehet.
Előzmény: Nyilas 2010-07-26 09:57:05 (3544)
mobima · válasz 2010-07-26 10:43:19 (3548) 
Ma délelőtt a pénzváltónál (nem bank) 72 Ft volt egy RON
Nyilas · válasz 2010-07-26 10:36:43 (3547) 
A humoros irónikus mondás természetesen újkeletü, hiszen ceausescu adta el a szászokat, de évszázados sérelmeken alapul. Hiszen a szászság olyan autonómiával, és olyan jogokkal rendelkezett évszázadok alatt amivel a magyarság sem. sőt a jogainak kiterjedése rendszerint a Székelység rovására történt. Ha másra nem gondolunk is, mint a székelység keletre telepítésére, a jobb adottságu mezőgazdasági vidékről a hideg, sovány, nehezebb megélhetést nyújtó hegyvidékre.
Előzmény: zsolt01 2010-07-26 08:44:56 (3541)
Nyilas · válasz 2010-07-26 10:03:31 (3546) 
Kedves Nyenó.
A barlang a főúttól jó kilóméternyire van, meredek hegyoldalon az erdők között lehet megközelíteni. Nem tudsz rá vállakozni. De ha a kénes, széndioxidos hatást szeretnéd kipróbálni, Hargitafürdőn a mofetta elött van a parkoló. Tudom nem ugyanaz mint a torjai barlang.
Előzmény: Nyeno 2010-07-26 08:57:05 (3542)
zsolt01 · válasz 2010-07-26 09:57:55 (3545) 
Volt aki Ivóból felment autóval a menedékházhoz, de az út elég rossz a fentebbi részeken. Vannak ilyen rossz utak máshol is, csak ez pluszban meredek. Szerintem veszélyes, de túlélhető. Mi mindenesetre nem vágtunk neki, s szerintem jól tettük. 14 embert 20 ezerért vitt fel egy traktor. Egy óra volt az út, negyedóráig élvezetes, félóra után már nem annyira, a végén már nagyon várod, hogy odaérj. Innen azonban még félóra biztosan, amíg felérsz a kopjákkal telített csúcsra, de ezt már csak gyalogosan lehet. Hogy más olcsóbban vinne-e fel nem tudom, mi ennyiért voltunk, ha kell, nevet, telefonszámot tudok adni. A sofőr megvárt bennünket a kocsmában, pedig még ott is ebédeltünk a Súgó panzióban, amit nagyon nem ajánlok senkinek a kiszolgálás hihetetlen amatőrsége miatt.
Előzmény: Nyeno 2010-07-26 08:57:05 (3542)
Nyilas · válasz 2010-07-26 09:57:05 (3544) 
Kedves Zsolt.
Látod milyen érdekes a gondolkodásunk. Természetesnek vesszük azt, hogy a románok nem engednék az elszakadást, és elitélünk minden olyan hangot közülünk jőve, ami az elszakított részek visszaszerzését mondja elérendőnek. Függetlenül attól, van e ennek reális alapja, lehetősége
Ugyanakkor, természetesnek, sűés törvényszerűnek mondjuk az 1920as országfeldarabolást, és megmagyarázzuk a jogosságát. Nem a románok, szlovákok, szerbek, hanem mi itthon magyarországon.
Egyébként én is hibásnak tartom a visszaszerzés, visszacsatolás kifejezést, mert valóban benne van az a szellemiség, aminek következménye lehet a Wass Albert idézeted.
Ettől függetlenül mondom, Hogy a Kárpát medence, csak egységesen életképes. Úgy, hogy Magyarok románok, szlovákok együtt alkotják.
Nem az a baj, hogy nem tudjuk a törvényeke, az a baj, hogy hivatkozunk rájuk, mint a magyarság által a nemzetiségek ellen elkövetett borzalmakra, anélkül, hogy ismernénk a tartalmukat. Mert ezt tanítják velünk, Itthon, magyarországon, iskolában, médiában, közbeszédben. Tudva azt, hogy ezer emberből egy, ha utánna is néz.
Egyébként valóban úgy van. Az volt a követelmény, hogy negyedik évfolyamra tanuljon meg a nemzetiségi nyelvü iskolákban is a gyerek olyan szinten magyarul, hogy gondolatait szóban és irásban ki tudja fejezni. Azaz, ne vesszen el Magyarországon, ha kiszakad a saját falujábol.
Mutass nekem csak egyet a törvényt Nyugaton bírálók közül, ahol az iskolákban nem volt kötelező az állam nyelvét tanítani.
Hogy boldogok voltak e a románok? "Hol a boldogság mostanában, Barátságos, meleg szobában" mondja Petőfi.
A hegyekben tömbben élő románság csak akkor találkozott olyannal, hogy magyar, ha levitte a sajtot, ordát a völgybe a piacra. Meg amikor lerohant felgyujtani, kirabolni, mondjuk Kalotaszentkirályt.
Ha már azt írtad, hogy Kalotaszeggel ismerkedtél meg először.
A magyar közösségekkel együtt élő Románnak, meg annyi kapcsolata volt a magyarral, hogy szintén kalotaszegi példát említsek, hogy pl. amikor a farnasi uradalom a kifogyott magyarság helyére, román jobbágyokat hozott, az első dolgai közé tartozott templomot emelni a számukra.
Az elsőromán nyelvü iskola Brassóban alakult 1495ben
Az első román nyelvü nyomtatott könyv brassó 1561
Az ószövetség első két könve nyomtatásban Szászváros, Geszti Ferenc dévai nemes költségén. A bibliát I Rákóczi György fordíttatta románra.
1912-ben erdélyben 1028 lakosra jutott román nyelvü iskola, míg magyar nyelvü csak minteg 1400 lakosra.
1910es népszámlálási adatok szerint magyarországon a románság aránya 16%
Mit jelent a boldogság zsolt?
Előzmény: zsolt01 2010-07-25 22:54:21 (3533)
villan · válasz 2010-07-26 09:18:00 (3543) 
Kedves Nyeno!

Mivel csak jókat hallottam a Szentegyháza-Madarasi Hargita útról, neki is vágtunk július első hetében. Nos, mi visszafordultunk, pedig már az erdő aljában voltunk. Tragédia.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy pár nappal azelött hihetetlen víz zúdult le a hegyről Szentegyházára. ez is lemoshatta az útfeltöltést, javítást.

Átmentünk Ivóba, onnan szerintem járható óvatosan az út. (mi leraktuk az autót az erdei úton)
Határozottan ezt ajánlom. Ivóból egy traktor+utánfutó is felviszi a turistákat, de ezt minden bizonnyal előre egyeztetni kell.
Jó utat,
villan
Előzmény: Nyeno 2010-07-26 08:57:05 (3542)
Nyeno · válasz 2010-07-26 08:57:05 (3542) 
Sziasztok! Csütörtökön indulunk Székelyföldre és lenne 1-2 kérdésem. A torjai büdösbarlanghoz csak gyalogosan lehet felmenni, vagy autóval is? Mivel én mozgássérült vagyok, ez Nekem fontos volna. Szentegyházáról indulva meddig lehet felmenni személyautóval a Hargitára? És milyen az út minősége?
Előre is köszönöm a válaszokat!
zsolt01 · válasz 2010-07-26 08:44:56 (3541) 
Hm.....és ez milyen alkalom folytán alakult ki? Mikor érezték magukat "megszabadítva"?
Előzmény: Nyilas 2010-07-26 08:42:22 (3539)
zsolt01 · válasz 2010-07-26 08:43:33 (3540) 
Köszönöm szépen. Utána fogok járni, nem ismerem a környéket, de már nagyon kíváncsi vagyok rá.
Előzmény: Nyilas 2010-07-26 08:38:39 (3538)
Nyilas · válasz 2010-07-26 08:42:22 (3539) 
Van egy kedves Székely mondás, ami azért kifejezi a székelység viszonyulását a szászokhoz.
Úgy szól a fohász:
Köszönjük néked uram, hogy megszabadítottál bennünket a szászoktól, a románokkal már csak elboldogulunk mi magunk is
Előzmény: CsabaZ 2010-07-26 00:43:16 (3535)
Nyilas · válasz 2010-07-26 08:38:39 (3538) 
Brassó mellett, alig 6 km, ott van Négyfalu. A barcasági csángó települések egyike szinvonalas panziók vannak, itt a honlapon is elérhető címekkel
Előzmény: zsolt01 2010-07-26 08:24:06 (3537)
zsolt01 · válasz 2010-07-26 08:24:06 (3537) 
Rosszul írtam. Nem a környéken, hanem a "Brassó közelében" kifejezésen értem az egy órán belüli elérhetőséget.
Előzmény: zsolt01 2010-07-26 08:22:59 (3536)
zsolt01 · válasz 2010-07-26 08:22:59 (3536) 
Úgy legyen!
És akkor egy kérdés.
Ha végre egyszer szeretném Dél-Erdélyt is bejárni, tudnátok-e ajánlani olyan, legalább részben magyarok lakta falut Brassó közelében, amely jó kiindulási pont lehetne a környék felfedezéséhez. A környéken az egy órán belüli elérhetőséget értem.
Előzmény: CsabaZ 2010-07-26 00:43:16 (3535)
CsabaZ · válasz 2010-07-26 00:43:16 (3535) 
A szászok valóban nagyon hiányoznak most Erdélyből. Velük szövetségben, hátunk mögött érezve egy európai nagyhatalom támogatását valóban sokkal könnyebb lenne a dolgunk.

Reményt adó jelenség viszont, hogy Erdélyben csökken a románság száma is. Alacsony a népszaporulat, ráadásul sokan közülük kivándoroltak az utóbbi években Spanyol- és Olaszországba.

A magyar gazdasági kilábalásra és a szellemi-, lelki fejlődésre én most jó esélyt látok, hiszen végre már nem a szélsőségesen magyargyűlölők vannak kormányon. Előbb-utóbb ez talán meghozza a gyermekáldást is, aztán néhány generáció múlva újra felállva remélhetőleg jobb arányban leszünk Erdélyben is.

Az autonómiához vezető út tanulmányozása érdekében pedig érdemes elolvasni Felix Mitterer: Az eladott haza (Die verkaufte Heimat) c. könyvét, amely a dél-tiroli németek helyzetét mutatja be az I. világháborútól az autonómia kivívásáig. Ebből a könyvből film is készültz, amelyet évekkel ezelőtt a Duna TV bemutatott. Sajnois azóta sem került újra adásba, pedig tanulságos lenne újra és újra megnézni.
Előzmény: zsolt01 2010-07-25 23:04:05 (3534)
zsolt01 · válasz 2010-07-25 23:04:05 (3534) 
Ehhez is kellett egy háború....
És micsoda különbség! Koszovó 90%-a albán! Ez eléggé reális érv egy Szerbiától történő elszakadáshoz. Szászok meg már nem nagyon léteznek Erdélyben. Kb. annyi maradt, mint Magyarországon román. A magyarság arány pedig szintén messze van a többségtől, nagyon is.
Tudom, hogy ezek keserű dolgok, de tények.
Előzmény: CsabaZ 2010-07-25 19:52:42 (3531)
Előző [ 1  2  3  4  5  6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  16  17  18  19  20  21  22  23  24  25  26  27  28  29  30  31  32  33  34  35  36  37  38  39  40  41  42  43  44  45  46  47  48  49  50  51  52  53  54  55  56  57  58  59  60  61  62  63  64  65  66  67  68  69  70  71  72  73  74  75  76  77  78  79  80  81  82  83  84  85  86  87  88  89  90  91  92  93  94  95  96  97  98  99  100  101  102  103  104  105  106  107  108  109  110  111  112  113  114  115  116  117  118  119  120  121  122  123  124  125  126  127  128  129  130  131  ] Következő
Hozzászólás
 
Szállások Erdélyben | Erdélyi körutazások busszal, vonattal és hajóval | Régiók, települések | Húsvét Erdélyben | Csíksomlyói búcsú | Szilveszter Erdélyben
Szállás Székelyföld · Hargita-hegység · Sóvidék · Gyergyó · Udvarhelyszék · Csík · Marosszék · Háromszék · Gyimesek
Szállás Kalotaszeg · Bihar-hegység · Észak-Erdély, Máramaros · Dél-Erdély · Szászok földje
Szállás Kolozsvár · Torockó · Szováta · Kalotaszentkirály · Koltó · Csernakeresztúr · Körösfeketetó
Magunkról | Hirdetés feladása | Kapcsolatfelvétel | Partnereink
Felhasználási feltételek | Adatkezelés | Szerzői jogok
© Minden jog fenntartva! A közölt fényképek, grafikák és szövegek felhasználása csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. www.erdelyiturizmus.hu - 1999-2021