A vár a település fölé emelkedő meredek hegy tetején található.
A Maros-völgyében elhaladó fontos útvonal védelmét szolgáló királyi vár feltehetően a XIII. század elején épült.
A XVI. században ebben a várban raboskodott Dobó István, az egri hős, aki Izabella királyné parancsára került fogságba.
Számos birtokosa közül a legjelentősebbek: Hunyadi János, Szapolyai János, Bocskai István és Bethlen Gábor voltak.
A várat 1580 körül Geszti Ferenc (1545-1595) építette újjá. Az őt követő birtokosok alatt az igen leromlott állapotú erőd köveit széthordták, de az 1817-ben idelátogató I. Ferenc császár utasítást és pénzt adott a vár teljes újjáépítésére.
A dévai vár kerek bástyájában fejezte be életét Dávid Ferenc (1510-1579). Ő volt az unitárius egyház megalapítója, mely az egyetlen, kimondottan magyarnak számító egyház a protestáns közösségben. A vár közepén emléktábla jelöli azt a cellát, amelyben raboskodott.
Az 1848-49-es szabadságharc alatta a vár állaga jelentősen megromlott, valószínűleg hanyagság következtében, a várerődben található lőporraktár felrobbant, és mintegy 150 honvédet maga alá temetett.
Falaiból a 2000-es évekre csak romok maradtak, látogatását is korlátozták, de még úgy is évi 100.000 turista kereste fel. Sok évnyi viszontagság után a belső várudvart leszámítva jelentős felújításon esett át, A munkálatok költsége uniós forrásból az 5M eurót is meghaladta.
A munkálatok során újraépítették az első és második kaput, felújították a teljes külső várfalat, a hajdani gyalogos feljárást biztosító csigalépcsőt a keleti oldalon, megépítették a belső várba vezető hidat a nyugati oldalon, valamint korszerűsítették a vár alatti parkból az első és második kapun át vezető teljes utat. A felújított várrészt közművesítették, így az évszázados falak között immár korszerű áram-, víz- és csatornahálózat működik.
2016. februárjától újra várják az érdeklődőket Déva várába, az ünnepélyes megnyitót 2016. április 3-án, a déli órákra terevezik.
Vissza
