 |
|
|
|
|
|
Régiók, települések
|
Vissza
|
|
Kalotaszeg - Călata
Erdély kisebbik magyarok lakta tömbje, több száz éves népi hagyományok bölcsője. Elnevezését a honfoglaló magyarok itt letelepedett Kalota nemzetségéről kapta, első írásos említése 1443-ból származik.
Bánffyhunyad és Kolozsvár között számos látnivaló várja az utazót: fazsindelyes, festett kazettás mennyezetű műemléktemplomok szinte minden faluban, fatornácos parasztházak, kulturális rendezvények, táncház, élő népviselet hétköznapokon is, az ősi, hagyományos gazdálkodás, és végül, de talán legfontosabbként a vendégszeretet, amiben minden idelátogatónak része lehet.
A tájegység erőteljes magyar közösségeket is magába foglal, amelyek nagyon jól őrzik hagyományaikat és kultúrájukat. A hagyományőrzésben máig kiemelkedő az egyházak szerepe, a vallás meghatározó erő volt a vidék szellemi életében is. Jankó János így ír az itt élő emberekről: "A kalotaszegi magyarság mélyen vallásos, nem káromkodik, a templomot szorgalmasan látogatja, papját tiszteli és becsüli, tanácsát megfogadja. Vallásosság dolgában régi hagyományaihoz ragaszkodik. Kétségtelenül ez őszinte vallásosság egyik szép eredménye a magyarság nyugodt, mérsékelt gondolkozása, józan életfelfogása és nemes önérzete, melyről csak ritkán feledkezik meg."
A tájegység falvaiban az évszázadok óta őrzött szokások és hagyományok ma is lenyűgözőek. Az élő népi szokások közé tartozik a karácsonyi kántálás és betlehemezés, húsvéti locsolás, lakodalmi szokások és a szüreti bál. Vallási ünnepek alkalmával ünnepi öltözetben mennek a templomba, és az asszonyok hagyományos ételeket készítenek. Körösfőn - és egyes szomszédos falvakban - nagy fejlődésen ment keresztül a népművészeti tárgyak készítése és forgalmazása. Fontosabb termékeik a kézi hímzésű párnák, ruhák, valamint a faragott fatárgyak.
Aki ellátogat Kalotaszegre, annak érdemes felkeresnie egy temetőt is, melyekről Kós Károly ezt írja: "A mi temetőink nem bús, bánatos halotti házak. A mi temetőink nem halálra emlékeztetők, nem néznek az élőkre gödrös halotti szemmel. A mi temetőink nem hirdetnek elmúlást, de életet, örökkévalót, a mi vénséges domboldali Kálvinista temetőink. És nincsen a világnak olyan vidám temetője, mint a miénkek. Az egész havasalján ott a legtöbb tarka virág. Amikor a temető virágzik, fehér és rózsaszínű minden fa, mintha hó lepné és véges-végig az egész cinterem földje csupa-csupa szagos virágszirom. Halottaink fejéhez nem állítunk komoly keresztet, sem rideg márványt mi, régi harcos pogány unokák. Csillagos, buzogányos fejfát tűzünk halottaink dombjára, selyem lobogósat szüzek sírjára, tollbokrétásat gyerekek fejéhez." A temetők külön érdekessége, hogy a sírok mindig keletre néznek, és a halottat úgy fektetik bele, hogy a kelő nap az arcába süssön.
|
|
 |
|
|
Andrásháza Kalotaszeg Nádasmente részének magyar falvai közé beékelődött aprócska település, amelyet közigazgatásilag 1954-ben hoztak létre. Évszázadokon át a szomszédos ...
|
|
Részletek
Szállás Andrásháza
|
|
|
Kalotaszeg egyetlen városa, és ezzel egyben a régió központja is. Fontos vásáros hely, itt cseréli termékeit az egész környék lakossága, a keddi napok ma is a vásárról szólnak. A váro...
|
|
Részletek
Szállás Bánffyhunyad
|
|
|
A település Gyerőmonostortól észak-keletre fekszik, lakosai - egészen az első világháborúig - évszázadokon át házépítéssel foglalkoztak. Főleg megrendelésre készítették a faházakat a fában szegény Kolozsvár-környéki f...
|
|
Részletek
Szállás Bedecs
|
|
|
Festői természeti látnivalók abszolút nulla kiépítettséggel, ezért ajánlatos otthonról uzsonnát vinni magunkkal....
|
|
Részletek
Szállás Dregán-völgye
|
|
|
A falu történelmi nevezetessége a romkastély, melyet Bocskai György, Báthory Kristóf fejedelem apósa építtetett. A négy sarkán tornyokkal megerősített épület egy XIX. századi kapufelirat szerint 1572-ben épült. A munkálatokat valószínűleg kolozsvári kőművesek végezték, az ő munkájukat ...
|
|
Részletek
Szállás Egeres
|
|
|
A Fehér-Kövek (Fehér-Sziklák) egy hatalmas mészkőképződmény, melynek legmagasabb csúcsa az 1557 m-es Visszhangos-kövek (Piatra Grăitoare). A sziklák és környezetük a Vlegyásza-hegység egyik legcsodálatosa...
|
|
Részletek
Szállás Fehér-Kövek
|
|
|
Itt találjuk a román faépítészet egyik legszebb emlékét, a karcsú, sisakos, fiatornyos, görögkatolikusnak épült, most ortodox templomot. ...
|
|
Részletek
Szállás Felsőfüld
|
|
|
A 8000 lakosú kisváros környékét és a várat hosszú ideig a mindenkori erdélyi püspök használta nyári rezidenciának. Az első püspök, aki ilyen célból tartózkodott itt, Geréb László (1452-1502) volt. A városka fő látnivalója, a főút mellett található ...
|
|
Részletek
Szállás Gyalu
|
|
|
Az Erdélyi-Szigethegység északi részéhez tartozik, melyet nyugatról a Bihar-hegység és a Vlegyásza, délkeletről a Torockói-hegység,...
|
|
Részletek
Szállás Gyalui-havasok
|
|
|
Román lakosú település, melynek értékes XVIII. századi fatemploma van. Innen, az út éles kanyarjától, földút vezet egy vonzó kirándulóhelyre, a Pányiki-szorosba. A Kiskapusi-patak völgyének vadregényes, szép szakasza ez, amely egészen ...
|
|
Részletek
Szállás Gyerőfalva
|
|
|
|
|
|
|