Csíkszeredától északra, a Madéfalvi Hargita lábánál fekszik, egy községet alkot Csíkcsicsóval.
A település a "csíki Szent Bertalan-éj" - a SICULICIDIUM vagy a madéfalvi veszedelem színhelye volt.
Mária Terézia, Magyarország királynője 1763-ban egy új határvédelmi rendszer megteremtését tűzte ki célul, mellyel a keleti határok védelmét szerette volna újjászervezni, valamint az új székely haderőt akarta felhasználni a nyugaton folyó harcokban. Az itt élő emberek ellenezték az új határőrség bevezetését, mert ezzel a katonáskodó székelyeket megfosztották volna addigi jogaiktól és kiváltságaiktól. A madéfalvi székelyek 1763 karácsonyán gyűlést tartottak, hogy tiltakozzanak szabadságjogaik elvesztése és a külföldi katonai szolgálat ellen.
1764. január 7-ének hajnalán 1350 osztrák katona körülvette a falut, ágyúval tüzet nyitottak rá, majd megtámadták a védtelen lakosságot és kegyetlen vérfürdőt rendeztek.
A madéfalvi veszedelem után székelyek ezrei vándoroltak ki Moldvába. A hagyományok szerint ezek a menekültek alapították a bukovinai öt székely falut is (Hadikfalva, Andrásfalva, Istensegíts, Fogadjisten, Józseffalva).
A Habsburg-elnyomás ellen tiltakozó székelység mártírjainak közös sírhelyén, a Vészhalmon, ma az 1899-ben közadakozásból felépített emlékmű áll.
Vissza
