Főoldal
  Magyar Română Deutsch English   FŐOLDAL  |  INFORMÁCIÓK  |  KINCSKERESŐ   WAP  |  PDA

Régiók, települések

Visszalépés az előző oldalra Vissza

 Erdély 

>

 Partium 

>

 Bihar 

>

 Bihar-hegység 

>

 Révi-szoros 

Révi-szoros - Cheile Vadu Crişului - Vadu Crişului Engpass

Révi-szoros

A szurdokvölgy Sonkolyos és Rév között fekszik, hosszúsága 5 kilométer. 
A környéken a karszt minden formáját megtaláljuk: számtalan barlangot, a felszínen dolinákat vagy töbröket.

Az első, aki a Révi-szoros szépségeiben gyönyörködött, az ősember volt. Eszközeit, temetkezéseinek maradványait a bal parti Két püspök sziklagerincében egymás felett következő Pince-, Kecske- és Devence-barlangokban, valamint a szoros jobb oldalán lévő Kétszemű-szikla alján, a Tündérvár barlangjában végzett ásatások hozták felszínre. Az ember számára járhatatlan volt ez a völgy, ezért alakult ki a Király-hágón át vezető amely már a rómaik idejében összekötötte Aquincumot (Buda) Napocaval (Kolozsvár).

Az 1800-as évektől kezdve a völgy szépségeinek megtekintésére tutajos kirándulásokat szerveztek.
A Révi-szoros szépségét a Nagyvárad-Kolozsvár között 1870. szeptember 7-én megnyílt vasútvonal tárta fel a közönég előtt. A vonat ablakából több mint 30 éven át gyönyörködtek a táj szépségében, a Körösbe alázuhanó vízesésben, anélkül, hogy valakinek is eszébe jutott volna közelebbről is megnézni.
Az 1900-as évek elején az osztrák származású Karl Handl (Handl Károly) pályafelvigyázó és Veress István révi lelkipásztor bejárták és felkutatták a szorost. 1903-ban írtak az EKE főtitkárának, kérvén, hogy az egyesület terjessze ki működését Révre. Ennek eredményeként Czárán Gyula elkészítette a Körös bal partján - Rév és Sonkolyos között - azt a turistautat, melyet róla neveztek el, s amely ma is jól járható.

Handl Károly és Veress István többször meglátogatták a vízesést. Egyik alkalommal Handl elmondta, hogy megfigyelte, hogy afelett, ahol a bővizű patak előtör a hegyből - szárazság alkalmával, amikor lesüllyed a víz szintje -, kis nyílás keletkezik, melyen keresztül denevérek repkednek ki és be. Azt is megfigyelte, hogy a Tízfalusi-barlang patakjába hullott szalmatörmelék egyszer a révi vízesésnél jött ki. Egy nap vadászpuskával belőtt a nyíláson, s hatalmas dörgő visszhang keletkezett, melyből barlang létezésére következtetett. Értesítették erről Czárán Gyulát, aki 1903. november 10-én robbantásokkal feltárta az új barlangot.
A barlangot először 1905-ben mutatta be részletesen Czárán Gyula az Erdély című folyóiratban. Ebből különlenyomat is készült A révi Zichy-barlang címen.

1905. március 5-én megalakult az EKE Révi Osztálya, melynek elnöke ifj. gróf Zichy Ödön lett, aki a barlang nyílása mellé egy menedékházat, majd egy emeletes szállót építtetett. Ezzel nagyban hozzájárult a barlang látogatottságának növekedéséhez.
Az EKE még ebben az évben megépíttette a barlang mellett a Sebes-Körösön átívelő hidat. A következő évben készült el a vasúti megálló, ami mellé egy 200 személyt befogadó várócsarnok épült.
1907-ben a barlang bejárható része 600 méterrel nőtt, majd 1912-ben egy újabb szakaszt is megnyitottak, és 4 km új turistautat építettek a környéken.
1918-ban ismeretlenek megrongálták a barlangot, a szállót és a menedékházat, és minden magántulajdonba került.
Az EKE Révi Osztálya 1940. novemberében újjáalakult, majd 1941-ben átvették a régi munkaterületüket. Újjáépítették a régi hidakat, lépcsőket a barlangban, rendbe hozták a szobákat, elkészítették az útjelzéseket. Mivel 1941-ben a Körös áradása elvitte a hidat, 1942-ben új hidat építettek.
A második világháború utáni években a barlang és környéke gazdátlan volt. A menedékház egyik épületét lebontották, majd 1965-ben a régi fahidak és lépcsők helyébe vasbeton hidakat és lépcsőket építettek. Ugyanakkor építették meg a Körösön is a vasbeton hidat.
1969-re a barlangot villamosították, de a vezetékek a nedvesség hatására pár év alatt tönkrementek, s a későbbiekben már senki sem törődött a barlanggal. Később teljesen szétromboltak benne mindent, még a külső ajtót is leszakították.

A 250 méter hosszúságban járható barlang legszebb részei a Kőkoporsó, a Kálvária, a Fehér sas, a Lótuszvirág és a Földgömb. Az emeleti részen a Mohamed birodalmát és a Purgatóriumot érdemes megtekinteni.
Sajnos több látványos alakzat vandalizmus áldozata lett.
A barlang külön érdekessége a 2 méter mély, kristálytiszta vizű tó, az ún. Szerelem tava és a Nagy csarnok.
Ha vasúttal utazunk, a barlangból kiömlő vízesés a vonat ablakából is megcsodálható.

(Forrás: Erdélyi Gyopár 2002/1-2, 2005/5 - az Erdélyi Kárpát-Egyesület folyóirata)

Képek
Összes kép:
• Galéria
Összes kép:
• Galéria

Fejezetek:
  • Leírás
  • Jelzett turistautak
  • Szállások a Révi-szoros környékén

    50 km-en belül: 1 szálláshely
    Események · Élménybeszámolók(0)
    Bedobom a batyuba
     
    Szállások Erdélyben | Erdélyi körutazások busszal, vonattal és hajóval | Régiók, települések | Húsvét Erdélyben | Csíksomlyói búcsú | Szilveszter Erdélyben
    Szállás Székelyföld · Hargita-hegység · Sóvidék · Gyergyó · Udvarhelyszék · Csík · Marosszék · Háromszék · Gyimesek
    Szállás Kalotaszeg · Bihar-hegység · Észak-Erdély, Máramaros · Dél-Erdély · Szászok földje
    Szállás Kolozsvár · Torockó · Szováta · Kalotaszentkirály · Koltó · Csernakeresztúr · Körösfeketetó
    Magunkról | Hirdetés feladása | Kapcsolatfelvétel | Partnereink
    Felhasználási feltételek | Adatkezelés | Szerzői jogok
    © Minden jog fenntartva! A közölt fényképek, grafikák és szövegek felhasználása csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. www.erdelyiturizmus.hu - 1999-2021