Főoldal
  Magyar Română Deutsch English   FŐOLDAL  |  INFORMÁCIÓK  |  KINCSKERESŐ   WAP  |  PDA

Régiók, települések

Visszalépés az előző oldalra Vissza

 Erdély 

>

 Történelmi Erdély 

>

 Székelyföld 

Székelyföld - Ţinutul Secuiesc - Szeklerland

Székelyföld - Sallós József, az utolsó székely szombatos

Az utolsó székely szombatos (A székelyek egy néprajzkutató szemével az 1900-as évek elején)


És van a Székelyföldön még egy harmadik tipus - de abból már csak egy maradt, egyetlen egy: az utolsó magyar szombatos.

Udvarhely megyében, bent a székely hegyek közt, a világtól messzire megbújt Bözödújfaluban él az utolsó magyar szombatos, a falu birája, igaz böcsületes szikulus: Sallós József. …

Éppen vacsorafüstre kanyarodunk Bözödújfalu völgyébe. Éppen péntek este. A két tömzsi székely ló (Vígmiska az egyik, Szomorujelentésnek hivják a másikat, én nem tudom miért s a kocsisunk se magyarázza bővebben), megáll a falu alatt és se biztató szóra, se ostorösztökélésre, ők a Herkópáternek se tovább!
Mialatt mi a falu felől pászmázó, haloványkék foszlásu vacsorafüst békés illatát élveztük és szinte láttam, mint telepszik bogrács mellé az aratásról hazatért magyarság - kocsisunk Vígmiskával és Szomorújelentéssel értekezett: barátságosan cibálta a fülüket, megcirógatta vak szemük tájékát s így tudta ki tőlük, hogy mi a szándékuk?
- A rusnya dögei - dicsérte őket aztán szeretettel, - ejszen, azt akarják, hogy egy kis zöld kenderrel ha’ dörgölném be üket!
Azt akarták csakugyan.
Mert aztán haladtak, a sok templomos Bözödújfaluba, ahol magyarba ojtva terem a zsidó is.
- Atyafi, - kértem kocsisunkat, - mutasson ám majd nékem szombatost.
- Csak egy van még, igazi szombatos, a bíró. Oda állunk bé.
- Hát a többi hova lett?
- Hová? … Ki meghótt, ki meg ippeg zsidó lett.
- Azok milyenek?
- Milyenek? … Ehun e’, mint magam. Szürke harisnya ü rajtuk is, meg condra.
- Magyarok maradtak?
Vállat vont. Hogy micsoda hejábavalóságot locsogok! Persze, hogy magyar! Ha eccé’ magyar vót!
- Mit csinálnak?
Azt vélte a derék ember, mókázok véle. Mogorván vetette:
- Kenyeret.
Hogy mit is csinálnak?! Földet mívelnek. Küzködnek a meredek, kegyetlen oldalakon a fukar kis húmussal, esőért, napsugárért könyörögnek az Istennek, - csak az, hogy ők szombaton, és zsidóul. Sallós József bátyánk is szombaton, de ő magyarul.

Elhaladtunk egy domborúan hímes uc’ajtó mellett, - ágaskodó bika volt a két kapuzábéra faragva, - bent egy kis zsákközben, zsuppfödeles gunyhóban leltük a bírót.
- Hozta Isten az urakat. Mi járatban?
- Kigyelmedhez. Látogatóba.
- Nagy szerencse nálunk. Köszönöm szándékukat.
A tisztára sepert életen (udvarát hívja így a székely) két lombos eperfa, hátul a rendben tartott csűr, az eresz alatt a gabonás szuszink. A szuszinkon szunyókált egy szürke macska. Az asszony besietett a házba, tiszta kötényt kötött maga elé s ablakot nyitott.
Mi is beljebb kerültünk. Semmi cifra a belső házban. Egyszerű mázolt bútor, a magasra vetett ágyon szürke csíkos, székelyszőttes terítő; a mestergerenda végiben lóg egy pár magasszárú csizma, - a csizma fölött, kis padkán, néhány kopott, régi könyv.
- Kigyelmed az utolsó?
Bólint, s tempós nyugalommal beszéli:
- Aszondják, Polyákorszákban még akad szombatos, de azok molokánusok, satöbbi. Az én gyermekkoromban még voltunk, talán harmincnégy család, satöbbi. Mü, az én családom, Nagy-Ernyéből származtunk ide, de ott se maradt utánunk, magja se, satöbbi.
(A satöbbit egyetlen mondata végéről se engedi el. Mintha tenger mondandója volna néki, az utolsónak, de hát mit vesződjék vele!)
- Mi lett a harmincnégy családdal?
- Harminc család körülmetélkedett még a hatvanas években, zsidók lettek, satöbbi. Ugy volt az, hogy négy szál zsidó került a faluba: egy korcsmáros, egy bótos, egy kenderszedő, meg a szomszédban az uraság zsidaja (a sok satöbbit nem írom le) – négy szem zsidóhoz pap is járt. Szombaton, imádkoztak, mint a mieink. A vége a’ lett, hogy a harminc család közibük állott. Zsidók lettek, no! Ma is itt vannak. Ippeg ma este gyujtanak gyertyát.
- Hát kigyelmed?
- Én? … Katona voltam, stb. A burkus háborúban, stb. Mire 59-ben, taliánországból hazakerültem, az én famíliám is zsidó hitre tért. Mindösszütt, négy szombatos família maradt. Azóta elhullottak azok is… satöbbi. Az én édes öcsém, az Ábris, harminchét esztendős korában szegődött a zsidók közé. Egymagam vagyok. Hát hogy maradjon mégis vagy egy, satöbbi.
- Aztán kigyelmed, hogy végzi vallását, így egymagára?
- Hogyan-e? … Hát csak úgy, mint a többi böcsületes ember. Amint a tízparancsolat rendeli! Aki azt megtartja, a’ nem hibázik, a’ nem keveredik pörbe Úr Istenével. Felebarátaival is megfér, satöbbi.
- Templomba persze nem jár?
- Már ugyan miért ne járnék?!
- Melyik templomba?
- Melyikbe? Hát a pápista templomba. Katolikus presbiter vagyok én, uram.
Nem értettem. Ezt már egészen nem értettem… az egyetlen még élő magyar szombatos katolikus presbiter?… Hívőtársai zsidó hitre tértek, - ez érthető, ez természetes, ezt magyarázza a szent szombat, a héberrel kevert imádság, de hogy az utolsó szombatos a katolikus templomba jár s ráadásul még katolikus presbiter is, ennek ugyan hol a kulcsa?
- Szombaton imádkozik?
- Szombaton idehaza, vasárnap a katolikus templomban, - bólintott Sallós József bíró urunk s csöndes szóval tette hozzá, erősen székelyül: - aki két köpönyeget visel, nem fázik meg...

Átkisért öccséhez, Ábrishoz, aki zsidónak szegődött harminchétesztendős korában. Sallós Józsefnek nincs gyermeke, annál népesebb az Ábris családja: fia kettő, unokája három s valamennyien írnak-olvasnak már héberül is. Maga az öreg Ábris, prófétás nagy szakált visel, fehér üstöke a halánték alatt hosszan nyúlik le fehér szakálába. Családja is: tipikus jó székely arc valamennyi.
Ők is úgy fogadtak:
- Hozta Isten az urakat.
Az ajtófélfán ott a zsidó jelvény, a konyhában külön a tejes edény, külön a zsíros.
Ők is azt vallották:
- Magyarok vagyunk. Persze, hogy magyarok!
És csudálkoztak, éppen mint kocsisunk, hogy is lehet ilyesmit kérdezni?…
Ez, bizonyosan ez a kulcsa annak is, hogy az utolsó szombatos a falu bírája s ő egyszersmind a katolikus presbiter. Ez a kulcsa annak, hogy Bözödújfaluban négy religio olyan békességben megfér, szinte a zsidó is a pápista templomba jár.
Vallásuk formáiban van különbség, de a kredójuk közös:
“Magyarok vagyunk.”

(Malonyay Dezső: A magyar nép művészete II. kötet)


Fejezetek:
  • Leírás
  • Az agyafúrt góbé (A székelyek egy néprajzkutató szemével az 1900-as évek elején)
  • A lemondó székely (A székelyek egy néprajzkutató szemével az 1900-as évek elején)
  • Az utolsó székely szombatos (A székelyek egy néprajzkutató szemével az 1900-as évek elején)
  • Elek apó mesél
  • A hadak útja
  • Az Erdélyi Turizmus kézműves termék ajánlata

  • Hasznos honlapok:
    http://https://www.youtube.com/watch?v=h-CVjvEBaNQ&feature=youtu.be

    Szállások Székelyföld régióban

    Helyben: 31 szálláshely
    Szomszéd régióban: Mezőség
    Események · Élménybeszámolók(0)
    Bedobom a batyuba
    Részletek


    A Csíki-medence területét Alcsíkra és Felcsíkra osztják, választóvonalát a régió legnagyobb települése, Csíkszereda képezi.
    Alcsík sűrűn lakott terület, a medence e térsége a legrégebbi időktől fogva alka...

    Részletek   •   Szállás Csík


    A fenyő hazája, a Székelyföld legzordabb éghajlatú vidéke.
    Erdélyi viszonylatban a háromszéki ...

    Részletek   •   Szállás Gyergyó


    A Csíkszeredából Moldvába induló 12/A műút Csíkszépvíz után felkapaszkodik a Pogány-havas (1352) és a Szellő (1495) közötti nyeregr...

    Részletek   •   Szállás Gyimesek


    Szászrégenből egy 42 km hosszú aszfaltozott út vezet a Görgény-patak völgyében a Görgényi-havasok felé. A völgy településeinek lakói - Gör...
    Részletek   •   Szállás Görgény-völgye


    A hegység a Maros völgyétől a Libán hágóig terjed. Északon a Kelemen-havasok, keleten a Gyergyói és a Maroshévízi medencék határolják. Nyugat felé a Küküllők dombvidékéhez kapcsolódik, déli irányban pedig a a ...

    Részletek   •   Szállás Görgényi-havasok


    A hegység a Keleti-Kárpátok szerves része, annak legbelső nyugati vonulata, a Görgényi-havasok délkeleti folytatása.
    Északi határa a Maros felső völgye, déli határa a Baróti-hegyekig, ...

    Részletek   •   Szállás Hargita-hegység


    A Háromszék megnevezés a múltban a történelmi Magyarország egyik vármegyéjét jelentette, ma már csak föld- és néprajzi tájegysége a Székelyföld délkeleti sarkának. A Rétyi-szorulat két részre - Alsó- és Felsőháromszékre - osztja ezt a tájat.

    Alsóháromszék már ősidők óta lakott terü...

    Részletek   •   Szállás Háromszék


    Marosszék a székely székek egyike. A történelmi-néprajzi tájegység és egykori közigazgatási egység Trianon előtti területe 1424,26 négyzetkilométert tett ki. 1870-ben lakossága 92 398 főt számlált. Székhelye Marosvásárhely volt. A történelmi Marosszéknek két közigazgatási alközpontját tartották s...

    Részletek   •   Szállás Marosszék


    A Görgényi-havasok és a Hargita-hegység nyugati oldalához simulva, a Kis-Küküllő felső folyása körül terül el. Szű...
    Részletek   •   Szállás Sóvidék


    Ha a Csíki-medencéből elindulunk  Székelyudvarhely felé, előttünk a ...
    Részletek   •   Szállás Udvarhelyszék
     
    Szállások Erdélyben | Erdélyi körutazások busszal, vonattal és hajóval | Régiók, települések | Húsvét Erdélyben | Csíksomlyói búcsú | Szilveszter Erdélyben
    Szállás Székelyföld · Hargita-hegység · Sóvidék · Gyergyó · Udvarhelyszék · Csík · Marosszék · Háromszék · Gyimesek
    Szállás Kalotaszeg · Bihar-hegység · Észak-Erdély, Máramaros · Dél-Erdély · Szászok földje
    Szállás Kolozsvár · Torockó · Szováta · Kalotaszentkirály · Koltó · Csernakeresztúr · Körösfeketetó
    Magunkról | Hirdetés feladása | Kapcsolatfelvétel | Partnereink
    Felhasználási feltételek | Adatkezelés | Szerzői jogok
    © Minden jog fenntartva! A közölt fényképek, grafikák és szövegek felhasználása csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. www.erdelyiturizmus.hu - 1999-2021