A Nagy-Küküllő felső szakasza mentén, egy dombokkal körülvett medencében fekszik a "legmagyarabbnak" tartott erdélyi város. Bejáratának bal oldalát a betlenfalvi rész uralja, a Szarka-kővel (886 m).
A város főterén található az 1781-ben épült, klasszicista-barokk stílusú református templom, mellette Orbán Balázs egészalakos szobra áll.
A tér északi oldalán láthatjuk az egykori Vármegyeháza épületét, melyet 1896-ban készítettek. Napjainkban a Városháza működik benne.
Székelyudvarhely református kollégiumát gróf Bethlen János, Apafi Mihály erdélyi fejedelem kancellárja alapította 1670-ben. Ebben az iskolában tanult többek között Orbán Balázs, Benedek Elek és Barabás Miklós festőművész is.
Mellette a református kollégium új épülete áll, amely 1912-ben készült. Jelenleg a Benedek Elek Tanítóképzőnek ad otthont, előtte az iskola névadójának bronzszobrát találjuk.
A város fölé emelkedő Szent Miklós-hegyen található a római katolikus templom, melyet 1793-ban építettek. Főoltárán négy jezsuita szent életnagyságú aranyozott faszobra látható.
A templomtól jobbra fekvő Tamási Áron Gimnázium az egyik legimpozánsabb épület Székelyudvarhelyen. Az iskola mellett Tamási Áron bronzszobra áll.
Budvárral szemben található a város legrégebbi műemléke, a Jézus Szíve-kápolna. Belső tere téglapadlós, festett kazettás mennyezetét, melyet 1677-ben készítettek, múzeumba vitték, helyébe annak másolatát helyezték.
A hagyomány szerint a tatárjárás idején a közeli Budvárból egy székely katona nyíllal szíven lőtte a tatár sereg vezérét, amitől a sereg megfutamodott. A nép a megmenekülés emlékére kápolnát emelt. A XIII. századi, román stílusú épület alaprajza egy négylevelű lóherére hasonlít.
A Márton Áron-szobor a napjainkban már a Márton Áron nevet viselő téren áll.
Figyelmet érdemel a Haáz Rezső Múzeum, mint az egykori Udvarhelyszék néprajzi, helytörténeti, képzőművészeti és természetrajzi múzeuma, illetve a Kusztura Galéria, Kusztura Sándor Szabolcs kortárs festő galériája.