A település Gyulakutától délre, a Kis-Küküllő bal partján, annak árterületén, és kisebb patakok völgyében terül el, 368 m magasságban.
Lakosainak száma 1992-ben 613 fő volt, melyből 585 magyar, 27 cigány, 1 román.
A szentdemeteri várkastély a falu egyik ékessége volt, melyet a II. világháború után leromboltak.
Az épületet a XVI. században kezdték el építeni a Balási és a Nyújtódi családok. 1653-ban a vár és a terület ura Nyújtódi György volt, majd Báthory Gábor erdélyi fejedelem Balási Ferencnek adományozta. Később a kastély Gyulaffy László tulajdonába került, mivel Balási Ferenc leányát vette feleségül.
A várkastély négyszög alaprajzú volt, a bástyával megerősített falak belső részein lakóépületek álltak, melyekhez egy templom is csatlakozott. Az épület délkeleti sarkában pedig egy felvonóhíddal ellátott kaputorony volt.
A római katolikus templom az egyik legépebben megmaradt középkori építészeti emlék, mely a XV-XVI. század fordulójára nyerte el mai formáját.
A Gróf Schell udvarház a XVIII-XIX. század átmeneti (klasszicista) stílusában épült. Napjainkban igen elhanyagolt állapotban látható. A műemlék jellegű épület egy nagy javítással helyrehozható lenne.