Főoldal
  Magyar Română Deutsch English   FŐOLDAL  |  INFORMÁCIÓK  |  KINCSKERESŐ   WAP  |  PDA

Régiók, települések

Visszalépés az előző oldalra Vissza

 Erdély 

>

 Partium 

>

 Szilágyság 

>

 Zsibó 

Zsibó - Jibou

Idősebb és ifjabb Wesselényi Miklós


A kastély mai alakját báró Wesselényi Miklósnak (1750-1809), az idősebb Miklósnak köszönheti, aki 1791-től az erdélyi országgyűlésben az ellenzék vezére, kiváló kultúrember, színházalapító mecénás, szertelen főúr volt.
A kolozsvári református kollégiumban tanult, majd atyjához hasonlóan, katonai pályára lépett. Sorsa két ízben is nagy megpróbáltatások elé állította, nem beszélve tíz elhantolt gyermeke fölött érzett fájdalmáról. A tizenegyedik, az ifjú Miklós volt az "árvízi hajós".
A római katolikus Cserey Helénát vette feleségül, és az adott reverzálist nem tartotta be, mely okból kifolyólag gr. Batthyány Ignác gyulafehérvári püspök hosszadalmasan elhúzódó eljárást indított ellene.
Gorbói szomszédja, gr. Haller János befogadta a katonásan szigorú gazda két elszökött lovászát, és kérése ellenére sem küldte vissza őket, amiért az ezidőben türelmét már jócskán elvesztett Wesselényi 540 felfegyverzett paraszttal és 12 hajdúval szabályos háborút indított ellene.
Reverzálisa be nem tartásáért a római katolikus egyház örökös háborgatásban tartotta, oktalan háborúskodásáért pedig öt évig raboskodott Kufstein várában. Végtelenül türelmetlen volt, sokat heveskedett, féktelen indulatában sokakat megbántott. Csak hűséges felesége által kikönyörgött, gr. Bánffy György kormányzó közbenjárásának köszönhetően került végül szabadlábra.
Évekkel később megnyugodott, és érvényre jutottak rendkívüli képességei: iskolákat alapított, felkarolta és magára vállalta a kolozsvári és pesti színházalapítás ügyét, nagy adománnyal járult hozzá az első magyar Nemzeti Színház, a kolozsvári színház felépítéséhez. Óriási terveket forgatott fejében a színművészet országos kiterjesztésére, amiket sajnos már nem tudott megvalósítani. Ötvenkilenc éves korában hunyt el.
Minden heveskedése ellenére nagy erényeként tartandó számon hazája iránti rendíthetetlen hűsége, a kultúra és oktatás anyagi nehézségeket nem ismerő állandó szolgálata. Színdarabokat írt és fordított, anyanyelvi szinten beszélt angolul, olaszul, németül és románul. Kastélya udvarán szabadtéri előadásokat rendezett, a katonaságot fegyverestül, ágyúpuffogtatásokkal együtt vonva be a játékba, anélkül, hogy belépti díjat kért volna a közönségtől, sőt vendégeit és színészeit végül főúri módon meg is vendégelte. A kolozsvári társulat felkarolása mellett ő indította el az erdélyi együttes fölös tagjaiból a pesti Nemzeti Színházat.

Fia, ifj. Wesselényi Miklós báró (1796-1850) a reformkor talán legfényesebb csillaga volt. Rendkívül erős testalkattal született, amit édesapja a korai rendszeres lovaglással, sportolással tovább fokozott.
Szellemi és erkölcsi fejlődését két kiváló magántanár irányította. További tanulásra 1821-ben Franciaországba és Angliába utazott. Szoros barátság fűzte Széchenyi István grófhoz, mindketten a szabadság és a liberalizmus őszinte hívei voltak. Wesselényi nagy hatással volt az akkoriban a nemzetét még nem eléggé ismerő Széchenyire, a magyar nyelvre is ő tanította a "legnagyobb magyart". Eleinte Széchenyi mindenben egyetértett vele, a Habsburgok megítélésében azonban már nem tudtak közös nevezőre jutni.
Az 1834-35. évi országgyűlésen való szereplése nagy dicsőséget hozott rá: Erdély első emberévé nőtte ki magát.
Annyira ismerte az erdélyi helyzetet, hogy előre megjósolta az 1848-49-es események bekövetkezését. A lengyel példából kiindulva figyelmeztetett az elnyomottak, a más nyelvű népek felszabadítására, azonban a nemesség konzervatív része nem értett vele egyet.
Birtokát képező falvaiban, példát mutatva, elengedte a robotot és a dézsma nagy részét. Ebben Jósika Miklós, Újfalvi Sándor és még sokan mások követték őt. Román jobbágyaival románul, a svábokkal németül beszélt.
Kolozsváron, a Híd utcában kőnyomdája volt, itt nyomtatta ki beszédeit, tételeit, naplóját, mígnem Estei Ferdinánd osztrák császári herceg 1835-ben a tipográfiát zár alá tétette. Letartóztatása elől elmenekült a városból.
Ezek után Metternich állandó megfigyelőt állított rá, aminek következtében rövidesen - koholt vádak alapján - hűtlenségi pert indítottak ellene. Szülőföldjéről száműzték, ám ő többnyire Pest-Budán bujdokolt.
Üldözésének valódi oka a parasztok mellett való felszólalása és kiállása volt. Felhívta rá a figyelmet, hogy a szlávok, románok előbb-utóbb saját nemzeti államaikhoz kívánnak csatlakozni, tehát mielőbb eleget kell tenni eme kívánságuknak. Elveit és nézeteit megbocsáthatatlan felségsértésnek tekintették.
Elsőként szabadította fel parasztjait a jobbágyság alól, saját költségén taníttatta őket, tanfolyamokat tartott nekik a korszerű földművelésről, állattenyésztésről.
A pesti árvíz idején, 1838. március 13-án és 14-én kivételesen nagy testi erejével a bajbajutottak több tucatját mentette ki az elszabadult Dunából.
Amikor a szatmári közgyűlésen (1839) a parasztok önmaguk által való megvédését feltétlenül követelte, háromévi fegyházra ítélte a királyi tábla. Egyre inkább elhatalmasodó betegsége - hályog képződött a szemén - azonban mérsékletre intette bíráit, s mindössze egy évig tartották fogva, és 1841-ben a hazalátogatás tilalma alól is felmentették.
Ekkor már szabadon térhetett vissza az ősi fészekbe, Zsibóra. Feleségül vette Lux Annát, aki élete végéig önfeláldozóan ápolta.
1848-ban István főherceg rábízta Közép-Szolnok megye főispáni hivatalát, Szék város követeként pedig az összeült erdélyi országgyűlésen a robot és a dézsma megszüntetését, végleges eltörlését követelte.
A halál 1850. április 22-én, a Duna-parti István főherceg szállóban talált rá. Temetése nemzeti tüntetéssé vált. Holttestét, félve a paraszti megmozdulásoktól, csak egy teljes év elteltével helyezték örök nyugalomra a zsibói családi sírboltban.

Zilah főterén elhelyezett szobrát, mely e nagy embert egy paraszt társaságában ábrázolja, Fadrusz János készítette. Leleplezésére 1902. szeptember 18-án került sor.


Fejezetek:
  • Leírás
  • Idősebb és ifjabb Wesselényi Miklós
  • Szállások Zsibón

    Nincs szálláshely 50 km-en belül
    Események · Élménybeszámolók(0)
    Bedobom a batyuba
     
    Szállások Erdélyben | Erdélyi körutazások busszal, vonattal és hajóval | Régiók, települések | Húsvét Erdélyben | Csíksomlyói búcsú | Szilveszter Erdélyben
    Szállás Székelyföld · Hargita-hegység · Sóvidék · Gyergyó · Udvarhelyszék · Csík · Marosszék · Háromszék · Gyimesek
    Szállás Kalotaszeg · Bihar-hegység · Észak-Erdély, Máramaros · Dél-Erdély · Szászok földje
    Szállás Kolozsvár · Torockó · Szováta · Kalotaszentkirály · Koltó · Csernakeresztúr · Körösfeketetó
    Magunkról | Hirdetés feladása | Kapcsolatfelvétel | Partnereink
    Felhasználási feltételek | Adatkezelés | Szerzői jogok
    © Minden jog fenntartva! A közölt fényképek, grafikák és szövegek felhasználása csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. www.erdelyiturizmus.hu - 1999-2021