Főoldal
  Magyar Română Deutsch English   FŐOLDAL  |  INFORMÁCIÓK  |  KINCSKERESŐ   WAP  |  PDA

Régiók, települések

Visszalépés az előző oldalra Vissza

 Erdély 

>

 Történelmi Erdély 

>

 Székelyföld 

>

 Görgényi-havasok 

Görgényi-havasok - Munţii Gurghiului - Gurghiu Gebirge

Görgényi-havasok - Mező-havas

A hegység a Maros völgyétől a Libán hágóig terjed. Északon a Kelemen-havasok, keleten a Gyergyói és a Maroshévízi medencék határolják. Nyugat felé a Küküllők dombvidékéhez kapcsolódik, déli irányban pedig a a Hargita-hegységben folytatódik.
A Görgényi-havasok két nagy részre tagolódik:
- Észak-Görgény (a Maros völgye és a Bucsin tető közötti rész)
- Dél-Görgény (a Bucsin és a Libán hágó közötti rész)
A vulkanikus eredetű hegység idősebb, mint a Hargita, ezért vulkáni krátereit nehezen lehet felismerni. A vulkánok megmaradt peremei szakadékos, meredek felszínt képeztek ki, melynek ormai uralják a vidéket. Az esővíz pedig mély völgyeket ásott a lávás kőzetbe, melyben gyorsvizű patakok zúdulnak alá.

A hegyvidéket a szárazföldi (mérsékelt) éghajlat jellemzi, melynek sokféle helyi jellegzetessége van. A rövid, hűvös tavasz után enyhén meleg nyár következik. Az ősz esővel, korai lehűléssel kezdődik, melyet az októberi "vénasszonyok nyara" vált fel. A hideg november után jön a száraz, csapadékmentes téli időszak. Jellemző itt a januári-februári fagyos időjárás, sok napsütéssel. Kivételt képez ezalól a Gyergyói medence és Gyergyóalfalu időjárása, ahol -30-35 C fokos hideg is előfordul. Gyakori a májusi fagy is a hegységben, amely tönkreteszi az akkor virágzó gyümölcsfákat. A legcsapadékosabb hónapok a május és a június.

A Görgényi-havasokban található összes patak és folyó a Marosba ömlik.
A Nagy-Küküllő a Nagysomlyói hegyekben, a Hegyeskői mezőn ered (1576 m) és Varságnál egyesül az Esztena patakkal. Innen Zetelaka és Fenyéd érintésével áthalad Székelyudvarhelyen Segesvár irányába.
A Kis-Küküllő aBucsin hágó alatt ered, majd a Sóvidéken áthaladva, Parajd és Szováta érintésével Dicsőszentmárton felé folytatja útját.
A Nagynyárád pataka a déli gerincen, a Fenyő tisztásán, a Cserepes aljában ered és Vármezőnél egyesül a Kisnyárád patakával. Innen a patak Nyárádszereda felé halad és Nyárádtőnél végül beleömlik a Marosba.
A Maros a Fekete-Rez csúcs aljából ered, összhossza 756 km. A folyó a marosfői forrással egyesülve végighalad a Gyergyói medencén. Maroshévíz érintése után Déda felé halad, majd Szászrégen és Marosvásárhely érintésével Szegednél beleömlik a Tiszába.

A hegység területének átlagosan 35-40%-át borítja erdő, mely legnagyobb arányban bükk- és fenyőerdő. 700-800 métertől felfelé már a tűlevelűek vannak többségben, Luc- és vörösfenyőből hatalmas, összefüggő erdőségek alakultak ki. A területen megtalálható a ritkaságszámba menő gyönyörű cirbolyafenyő (Pinus cembra) is, például a védett területté nyilvánított Barta és Belcs tetőkön.
A fennsíkok mezőin, a hegyi tisztásokon gazdag választékban nőnek a vadvirágok. Az alacsonyabban fekvő völgyek nárciszmezői (Narcissus poeticus) a turisták kedvelt célpontjai. A magasabb vidékeken a tavaszi kikerics (Crocus vernus heuffelianus) és az őszi sáfrány (Colchicum cantemum) virít nagy táblákban.

A Görgényi-havasok nagyon gazdag és változatos állatvilággal rendelkezik. Ezek közül említésre méltó a barnamedve (Ursus arctus), a fekete medve, a kárpáti szarvas (Cervus elaphus carpaticus), a siketfajd (Tetrao urogallus), a vaddisznó (Sus scrofa), a farkas (Canis lupus), a róka (Vulpes vulpes), a vadmacska (Felis silvestris), a nyest (Martes martes), a hiúz (Lynx linx), az alsóbb övezetekben pedig az őz (Capreolus c. capreolus), a mókus (Sciurus vulgaris), a borz (Meles meles), a vadnyúl (Lepus europeus).
A vidék vadon élő madarai közé tartozik az uhu (Bubo bubo), a harkály (Picoides tridaitesus), az egerészölyv (Butes butes), a fülesbagoly (Asivotus), a fülemile (Luscinia megarhynchas), a fogoly (Perdix perdix), a fekete rigó (Turdus merula) és a szirti sas (Aquila chrysaetos).
A hegység területén hüllők is előrordulnak, mint például a vipera (Vipera berus) és a szalamandra (Salamandra).
A folyókat és a gyors hegyi patakokat benépesítő halak a ponty (Cyrinus carpio), a paduc (Chondrastoma nasus), a márna (Barbus barbus), a domolykó (Leusiscus exphalus), a csuka (Esox lucius), a harcsa (Silurus glanis), a galóca (Hucho hucho), a pénzespér (Thymalus thymalus) és a sebes pisztráng (Salmo trutta falio).

(Forrás: Torjai Rácz Zoltán: Erdély hegyei 1 - Görgényi havasok)

 

Képek
Összes kép:
• Galéria
Mező-havas
Mező-havas
Mező-havas
Mező-havas
Mező-havas
Mező-havas
Mező-havas
Mező-havas
Mező-havas
Mező-havas
Mező-havas
Mező-havas
Mező-havas
Mező-havas
Bucsin
Összes kép:
• Galéria

Fejezetek:
  • Leírás
  • Népek és etnikumok a Görgényi-havasok területén
  • Szállások a Görgényi-havasokban

    Szomszéd régióban: Gyergyó
    Események · Élménybeszámolók(0)
    Bedobom a batyuba
     
    Szállások Erdélyben | Erdélyi körutazások busszal, vonattal és hajóval | Régiók, települések | Húsvét Erdélyben | Csíksomlyói búcsú | Szilveszter Erdélyben
    Szállás Székelyföld · Hargita-hegység · Sóvidék · Gyergyó · Udvarhelyszék · Csík · Marosszék · Háromszék · Gyimesek
    Szállás Kalotaszeg · Bihar-hegység · Észak-Erdély, Máramaros · Dél-Erdély · Szászok földje
    Szállás Kolozsvár · Torockó · Szováta · Kalotaszentkirály · Koltó · Csernakeresztúr · Körösfeketetó
    Magunkról | Hirdetés feladása | Kapcsolatfelvétel | Partnereink
    Felhasználási feltételek | Adatkezelés | Szerzői jogok
    © Minden jog fenntartva! A közölt fényképek, grafikák és szövegek felhasználása csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. www.erdelyiturizmus.hu - 1999-2021