Főoldal
  Magyar Română Deutsch English   FŐOLDAL  |  INFORMÁCIÓK  |  KINCSKERESŐ   WAP  |  PDA

Régiók, települések

Visszalépés az előző oldalra Vissza

 Erdély 

>

 Történelmi Erdély 

>

 Székelyföld 

>

 Gyergyó 

>

 Gyergyói-havasok 

Gyergyói-havasok - Munţii Giurgeu

Gyergyói-havasok

A hegység a Keleti-Kárpátok övezetében, a Kelemen-havasok, a Besztercei-havasok, a Csalhó, a Nagy-Hagymás vonulat, valamint a Gyergyói-medence és a Maroshévízi-medence által körülhatárolt területen fekszik. Felépítésében egy főgerinc halad majdnem észak-déli irányban, és ehhez kapcsolódnak a mellékgerincek, amelyek többnyire erre merőlegesek. A hegység csúcsai alacsonyabbak a környező hegyvidék csúcsainál.

A Gyergyói-havasok egyik tájegysége a Borszéki-medence, melyet a következő hegycsúcsok öveznek: délnyugaton a Kerek-hegy (1259 m), nyugaton a Nagy-Salamás (1394 m), a Köz-Rez-nyaka, keleten az Esztefán-tető (1377 m) és a Száraz-halom (1217 m), északnyugaton a Hazanéző-tető (1250 m), északon a Bükk-havas (1310 m).
A második tájegység a Cengellér-hágó és a Pongrác-tető között elterülő hegyvidék, amit újabban Ditrói-havasok néven emlegetnek. Ennek kiemelkedő csúcsai a Piricske (1545 m), a Csanód (1506 m), a Benevesze (1460 m), az Új-havas (1451 m), a Tatár-havas (1455 m), a Nyerges (1490 m), és a Likas (1676 m).
A harmadik terület a Pongrác-tető és a Marosfői-hágó között fekszik. Itt a következő csúcsok találhatók: Fekete-Rez (1538 m), Sipos-kő (1568 m), Cofránka (1608 m), Nagy-Hagymás vagy Bárány-havas (1793 m), Maros-bükk (1111 m), Sóvető-havas (1428 m).

A hegységben a mérsékelt éghajlat sajátos hegyvidéki változatával találkozunk. A magasság növekedésével arányosan csökken a hőmérséklet és növekszik a csapadék mennyisége. Az évi csapadékmennyiség  a hegyvidéken általában eléri, sőt meg is haladja az 1000 mm-t. Ennél kevesebb eső esik a medencékben, ahol 600-700 mm közötti értéken mozog.
Érdekességként említhető, hogy a medencékben mérik a legalacsonyabb hőmérsékelteket, például 1931-ben Borszéken -34,8 fokot mértek. Ez a jelenség hőmérsékleti inverzió néven ismeretes. A nyári időszakban szintén a medencékben mérik a legmagasabb hőmérsékleteket, például Borszéken 1936. nyarán 36,6 fok is volt.
A hegyekben sokszor fújnak erős szelek, melyek nem ritkán hatalmas erdőket döntenek ki. A medencék széltől védettebbek, ezért gyakori a ködképződés.

A terület legnagyobb vízgyűjtői a Maros és a Beszterce. A nyugatra haladó patakok a Marosba, míg a keletre haladók a Besztercébe ömlenek. A legnagyobb vízhozam tavasszal és nyár elején van. A Maros a Fekete-Rez oldalában ered, és útja során számos patak vizét felveszi. A Gyergyói-medencében lassú a folyása, ezért partját mocsarak szegélyezik, ahol emiatt sajátos növényvilág alakult ki. A folyó a Kelemen-havasok és a Görgényi-havasok között képez választóvonalat.
Az Olt is a Gyergyói-havasokban ered, a Sóvető-havas aljában elterülő mocsaras ingoványból indul útjára, mindössze 15 km távolságra a Maros forrásától.

A Gyergyói-havasok gazdag erdőségekkel rendelkezik, uralkodó fái a fenyőfélék, főleg a lucfenyő és a jegenyefenyő. A fenyőerdők széles tisztásain kaszálók, legelők találhatók. A magasabban fekvő területeken él, a már említett hőmérsékleti inverzió miatt, a bükk, a nyír, a juhar, a fűz és a kőris. Az aljnövényzet is igen gazdag, megtalálható itt a madársóska, fogasír, áfonya, tárnics, pirosló hunyor, orvosi tüdőfű, májvirág.  Tavasztól őszig számos erdei gyümöcsöt is találhat itt a kiránduló, például epret, málnát, áfonyát és szedret.
Az erdőket gazdag állatvilág népesíti be. A vadászati tilalom és az ésszerű vadgazdálkodás eredményeként számos faj elszaporodott, ezért gyakori a területen a barnamedve, a róka, a vaddisznó, a szarvas és az őz. A hiúz már ritkábban látható. A madárvilág képviselői a cinkék, a rigó, a pinty, a szajkó, a barna kánya, az uhu és a holló. A hegyi patakokban él a sebes pisztráng és a botos kölönte. A sziklás oldalakon pedig megtalálható a foltos szalamandra, számtalan gyík és a keresztes vipera.

A hegységben található természeti kincsek nagyon fontosak mind gazdasági, mind turisztikai szempontból. Itt elsőként a gazdag borszéki és bélbori ásványvízforrásokat, a nagy kiterjedésű fenyő- és lombhullató erdőket, valamint a hegyi legelőket és kaszálókat, továbbá a vadállományt kell említeni. De fontosak a borszéki mésztufa, a ditrói ditroit és a szárhegyi márvány, mint építőanyagok is. Borszék és Orotva övezetében pedig lignit és barnaszénbányák is találhatók. Borszék környékén az utóbbi időben csökkentették a bányászati tevékenységet a borvízforrások veszélyeztetettsége miatt.

Európa ásványvízforrásainak egyharmada a Kárpátokban tör fel a földből. Romániai viszonylatban a  leggazdagabb ásványvíz-lelőhely a Gyergyói-havasok, és ezek közül is a borszéki a leghíresebb.

Forrás: Torjai Rácz Zoltán: Erdély hegyei 4 - Gyergyói-havasok

Képek
Összes kép:
• Galéria
Bükk-havas
Bükk-havas
Bükk-havas
Bükk-havas
Bükk-havas
Az Olt forrásának vidéke
Az Olt forrásának vidéke
Az Olt forrás
Az Olt forrás
Az Olt forrás
A jégbarlang
A Medve barlang
A Medve barlang
Összes kép:
• Galéria

Szállások a Gyergyói-havasokban

Szomszéd régióban: Gyergyó
Események · Élménybeszámolók(0)
Bedobom a batyuba
 
Szállások Erdélyben | Erdélyi körutazások busszal, vonattal és hajóval | Régiók, települések | Húsvét Erdélyben | Csíksomlyói búcsú | Szilveszter Erdélyben
Szállás Székelyföld · Hargita-hegység · Sóvidék · Gyergyó · Udvarhelyszék · Csík · Marosszék · Háromszék · Gyimesek
Szállás Kalotaszeg · Bihar-hegység · Észak-Erdély, Máramaros · Dél-Erdély · Szászok földje
Szállás Kolozsvár · Torockó · Szováta · Kalotaszentkirály · Koltó · Csernakeresztúr · Körösfeketetó
Magunkról | Hirdetés feladása | Kapcsolatfelvétel | Partnereink
Felhasználási feltételek | Adatkezelés | Szerzői jogok
© Minden jog fenntartva! A közölt fényképek, grafikák és szövegek felhasználása csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. www.erdelyiturizmus.hu - 1999-2021